Méhkasba nyúlna az Európai Unió azzal, hogy előírná a felhasználók adatainak titkosítását, a hatóságokat pedig kizárná abból, hogy le tudják hallgatni ezeket az üzenetváltásokat.
Az utóbbi időben komoly vita tárgyát képezte, hogy az államnak mennyire kellene belenyúlniuk a titkosított adatáramlásba. Míg az egyik fél azzal érvel, hogy a terrorcselekmények miatt tiltani, de legalábbis erősen szabályozni kellene azok használatát – a hatóságnak pedig létre kellene hozni egy "hátsó ajtót", amin keresztül belépve bármikor lehallgathatnánk a titkosított üzenetváltást –, addig a kiberbiztonsági szakemberek szerint éppen hogy erősíteni kellene az adatáramlás közel lehallgathatatlan formáját.
Állami szinten meglehetősen keveset hallani arról, hogy az adatvédelem mellett érvelnének a vezetők, most azonban ez is megtörtént. Az Európai Unió ugyanis azt tervezi, szabályban írják elő a végpontok közti titkosítás alkalmazását, a hátsó ajtók használatát pedig egyenesen megtiltanák.
Az Engadget beszámolója szerint az Európai Parlament fontosnak tartja, hogy az uniós polgárok számára a személyes adatok titkossága és védelme garantált, a beépített hátsó ajtók pedig e tekintetben komoly kockázatot jelentenek. Az erre vonatkozó szabályozást azonban nem lesz könnyű meghozni, mert miután az Európai Parlament elfogadja, még az Európai Tanács is felül fogja vizsgálni.
A legnagyobb ellenlábasok azok az országok lehetnek, ahol nem nézik jó szemmel az adatok titkosítását. Ilyen lehet Magyarország is, 2016 márciusában a kormány javában azon dolgozott, hogy betiltsák a hívásainkat lehallgathatatlanná tévő alkalmazásokat. Pedig egy magyar cég ebben is világszínvonalú fejlesztést csinált.
Az iparág képviselői szerint a titkosításra azért is van szükség, mert csak így lehet garantálni a személyes adatok biztonságát, és kizárni azt, hogy az állam akkor is hallgatózzon, amikor ahhoz semmilyen joga nincs. Az utóbbi idők egyik legnagyobb ilyen ügye nem is olyan régen zajlott előttünk: az FBI egy 2015 decemberében történt terrortámadás kapcsán kérte az Apple-t, törjék fel a tettes iPhone-ját, a cég azonban erre nem volt hajlandó. (Az erre lehetőséget adó hátsó ajtót 2014-ben vették ki az iOS-ből.) A hatóság akkor több hónapig próbálkozott, mire sikerült célt érniük, amire az Apple igen határozottan reagált.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
