1997-et írunk. David Bowie fellép Budapesten a Sziget Fesztiválon, a Hanson sajnos nem, ám megjelenteti az Mmmbap című számát. Meghal Diana hercegnő és Teréz anya, de megszületik a Titanic című film és a South Park sorozat. Horn Gyula lassan befejezi miniszterelnöki pályafutását, Bill Clinton elkezdi második elnöki ciklusát, Tállai András pedig behúzza az időközit Mezőkövesden. Az év a technológia globális történetében is meghatározó (ezt már korábban összefoglaltuk), ám annak hazai alakulásában nyugodtan mondhatjuk, hogy mérföldkőhöz érkezünk.

Igen, ekkor jelenik meg Magyarországon az akkor még évekig monopolhelyzetben szolgáltató Matáv betárcsázós internetszolgáltatása. Aki valaha is netezett a szélessávú korszak előtt, az ugorhat a következő bekezdésre, a fiatalabbaknak pedig megpróbáljuk összefoglalni azt a kínkeserves műveletet, amellyel akkoriban az interwebre csatlakozhatott egy átlagember. Először is be kellett szerezni egy elég drága, nagyjából harmincezer forintba kerülő modemet, amelyet a telefonzsinór és a számítógép közé kellett csatlakoztatni. Telepítettünk, felhasználónevet és jelszót állítottunk be, majd ezután következett a varázslat: a kis eszköz telefonon felhívta a netszolgáltató szerverét és az analóg telefonvonalon, különböző frekvenciájú sípolások formájában küldte az adatokat. Mindezt olyan sebességgel, hogy azt a szokásos Ferrari–Trabant-relációval operáló hasonlat is képtelen leírni a mai viszonyokhoz képest. A Telekomnál kedden délelőtt tartottak egy prezentációt, ahol megmutatták, milyen sebességet tudott az ország első internethálózata. A videó alá a jellegzetes hangot utólag illesztettünk alá, mindjárt elmondjuk, miért.

Ahogy látszik, maximum 56 kbps (kilobit/másodperc) sebességre volt képes, ám ezt ma már csak némi csalással, a meglévő optikai hálózat korlátozásával volt képes demonstrálni az azóta Telekomnak hívott és versenyre kényszerült szolgáltató. Ha valakinek még akadna is a padlásán a régi modemek közül egy, az azóta kiépült hálózatok eszközei képtelenek már a kőkorszaki berendezés jelét feldolgozni.

1997-es megjelenése után egy év alatt 32 ezer felhasználót gyűjtött a magyar internet. Hogy tartalom is legyen rajta, a Matáv gründolt hozzá olyan oldalakat, mint az azóta már nem létező vizsla.hu kereső, a freemail.hu e-mail-szolgáltatás vagy az origo.hu nevű hírportál, amelyen nemrég adott túl a Telekom, és a korábbi kimért hangvételével szemben ma már a kormánypropaganda szócsöve.

Húsz évvel 1997 után 2,7 millió internetkapcsolattal rendelkezik az ország, köztük félmillió háztartásban nagy sebességű, jellemzően optikai vonalat alkalmaznak, amelyen a szempillantás tört része alatt lehet a Facebook-posztokhoz dicsérő vagy gyalázó kommenteket repíteni. Isten éltesse hát a magyar interneteket!