Karácsony Gergely a valaha volt legnagyobb Pride-on: Ezen a napon Budapest Európa fővárosává vált – élő közvetítés a büszkeség napjáról
Kudarcba fullad a kormány hónapok óta tartó küzdelme, hogy betiltsa a Pride felvonulást. A HVG élő közvetítése.
Amíg korábban csak scifi-kategóriának számított, hogy a robotok és a mesterséges intelligencia képes utolérni, vagy akár le is győzni bennünket, addig az elmúlt években ez egyre inkább valósággá vált. Két évvel ezelőtt igazi áttörést ért el a Google a mesterséges intelligenciában, tavaly májusban pedig már úgy győzött Góban, hogy meg sem erőltette magát. A fejlődés azonban itt nem áll meg, és úgy tűnik, újabb területen kerekedett az ember fölé a gép.
Az IFLScience beszámolója szerint a világon most először szövegértési tesztben is legyőzte a mesterséges intelligencia az embert. A természetes nyelvet feldolgozó algoritmus a világszerte használt Stanford Question Answering Dataset (SQuAD) nevű szövegértelmezési tesztben jobb pontszámot ért el az embernél. A SQuAD több mint 100 ezer kérdésből áll, amely több mint 500 Wikipédia-cikkhez tartozik, a teszt célja pedig kideríteni, hogy a gépi tanulás módszerével képes-e nagy mennyiségű adatot feldolgozni a mesterséges intelligencia úgy, hogy a neki feltett kérdésekre pontos választ adjon.
Regents of the University of California
Az Alibaba Institute of Data Science of Technologie által fejlesztett algoritmus 82,440 pontot ért el a teszten, szemben az emberi teljesítményként meghúzott 82,305 ponttal. Ugyanakkor nemrég a Microsoft is bejelentette, hogy hasonló képességű mesterséges intelligenciát fejlesztett – az ő rendszerük 82,650 pontot ért el, ami még a mostani eredményt is felülmúlja. Mindezek ellenére az eredmények nem egészen azt jelentik, hogy a gép minden körülmények között jobban érti a szöveget, mint egy ember. (Kérdés persze, hogy konkrétan kiről beszélünk.)
A The Verge szerint bár a mesterséges intelligencia valóban felülmúlta az embert olvasásban, ez csak egy nagyon speciális esetben igaz. A teszt ugyanis csak azt vizsgálja, ki tud-e bizonyos adatokat gyűjteni a gép, nem pedig azt, hogy komplexitásában mennyire érti a szöveget.
Stiller Ákos
A fentebb említett SQuAD ugyanis valójában egy adathalmaz, amit a Stanford Egyetem kutatói állítottak össze. Bár a kérdések különböző témaköröket – történelem, kémia, jog stb. – érintettek, a válaszokat mégis könnyű megadni. Ennek oka, hogy az ember és a gép is tudja, hogy a válasznak valahol a szövegben kell lennie – szinte szó szerinti megfogalmazásban. A kérdés, mely szerint "Luther tanai kinek a hatalma ellen irányultak?" első ránézésre nehéznek tűnhet, ám a szövegben szinte szó szerint szerepel a válasz: "[Luther] tanai a pápa hatalma és a pápai hivatal ellen szóltak". Vagyis nem kell megérteni, mit is jelent maga a "hatalom" szó, csupán alapvető nyelvtani összefüggéseket kell megtalálni.
A SQuAD készítői szerint ráadásul a gép könnyen összezavarható, ha egy kis extra információt adunk a szöveghez. Ha például valaki azt kérdezi, "Ki volt a XXXIII. Superbowl 38-as számú irányítója?", csupán meg kell állapítani, hogy a szövegben két irányító neve is szerepel, és a megfelelőt azonosítani kell a 38-as mezszámmal. A gép viszont ezt a feladatot nem tudja megoldani.
Ezzel együtt kár lenne eltagadni a gépi fejlődés eredményét. Alighanem mindig – vagy legalábbis még sokáig – találni fogunk minden gépi nyerés után egy olyan feltételt, ami a mi kiválóbbságunkat bizonyítja, a mostani "előzés" ezzel együtt egy fontos mérföldkő a mesterséges intelligencia fejlődésében.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
