Idehaza rendőrkékre mázolva, egyik-másik német városban hangulatosan ajándékcsomagként díszítve állították fel őket a karácsonyi vásárok körül. A betontömbök (illetve helyenként víz- vagy homoktartályok) lettek volna hivatottak megállítani a teherautóval a tömegbe száguldó terroristákat, és ezúttal nem is történt semmi baj. Kétséges azonban, hogy ha valaki valóban újra megpróbálkozott volna ilyen támadással, akkor az útakadályok elhárították vagy éppen tetézték volna-e a bajt. A szükségből létrejött új kutatási terület eddigi kísérletei azt sugallják, hogy az akadályok elhelyezése, méretezése nem is olyan egyszerű.
Riasztó volt például annak a tavaszi kísérletnek az eredménye, amelyet a karácsonyi vásárokhoz időzítve elevenített fel a Süddeutsche Zeitung. Egy nagy német műszaki vizsgáztató cég, a Dekra próbapályáján egy tíztonnás teherautót küldtek (sofőr nélkül) 55 kilométeres sebességgel két betonkocka felé. A koloncok összetörték ugyan az autót – de nem állították meg: a roncs még 25 méterrel távolabb is nagy lendülettel csapódott a pálya kerítésébe. Sőt amikor a teherautó hegyesszögben ütközött, úgy lökte meg a betonkockát, mint dákó a biliárdgolyót, vagyis maga a védmű vált gyilkos lövedékké.
A fizika törvényei azt diktálják, hogy ha a jármű jóval súlyosabb, mint az akadály, akkor kevés energiát veszít, illetve energiájának aggasztóan nagy részét átadja a betontömbnek. Kézenfekvő lenne csúszásgátló rétegre helyezni az akadályt, de olyan erős súrlódást sajnos nem lehet elérni, hogy a gyors és nehéz jármű tényleg fennakadjon. Fölvetődött, de szintén kipróbálatlan az az ötlet, hogy a betonakadályok szélén rámpa legyen. Ha a teherautó ráhajt, a saját súlya szolgál nehezékül.

Logikusabb megoldás lenne a támadóhoz mérhető akadályokat felállítani, mondjuk keresztbe fordított teherautókat vagy építési törmelékkel teli konténereket, de német földön ezzel eddig senki sem tette próbára a karácsonyi vásárok vagy népünnepélyek látogatóinak türelmét. Azt pedig nem tudhatjuk, nem ez lehetett-e a céljuk a karácsony táján a pesti belvárosban parkoló TEK-páncélosoknak. Némiképp hasonló megoldással próbálkoztak Magdeburgban. Sok betontömböt kötöttek össze acélkábelekkel, abban a reményben, hogy a súlyok összeadódnak, és együttesen már megfékezik a terrorjárművet. A 40 ezer eurós beszerzés egyelőre nem váltotta be a reményeket: az első kísérlet alkalmával elszakadtak a kábelek. Rossz volt a méretezés; az először eltalált kábelnek 50-60 tonnás szakítóerőt kell kibírnia – magyarázta Eckhard Scholz, a Lipcsei Műszaki Főiskola professzora.
A lipcsei szakértő azóta további kamionok összetörése helyett számítógéppel szimulálta a különböző módszerek hatékonyságát. Az említett példákról az derült ki, hogy a tavaszi Dekra-teszthez hasonló esetben a betontömb és a fennakadt jármű 50 métert is csúszhat. A rámpás akadálytól már csak nagyjából 16 méter távolságot kellene tartaniuk a forralt boros bódéknak, a magdeburgiakhoz hasonló, de azoknál hatékonyabban összeláncolt betontömbök biztonsági zónája talán már 2-3 méter után véget érne.
Egy további módszert ahhoz hasonlítanak a szakértők, amikor az ügyes dzsúdós az ellenfél lendületét fordítja a maga javára. Kísérleteket végeztek fémből gyártott, L, X vagy háromszög formájú útakadályokkal. Kiderült, hogy megfelelő méretezés esetén ezek úgy ékelődnek a talaj és az alváz közé, hogy megemelik a teherautót, amely aztán visszaesik a földre. A bajor belügyminisztérium decemberben kezdett efféle elemeket kipróbálni több nagyvárosban. A képünkön is látható vasoszlopok alaplapon állnak, és egy méter 20 centi magasak. Alul üresek, ezért a súlypontjuk igen magasan van. Szintén a Dekra tesztelte őket. A várakozásnak megfelelően az ütközés hatására a teherautó a magasba repült. Igaz, így is 16 métert megtett még, mielőtt lecövekelt. Előny, hogy a védmű épségben maradt, újra felhasználható. A kérdés már csak az, hogy hány népünnepély megvédésére futja. A három oszlopból álló készlet ára 3650 euró, és legalább kétsornyit kell felállítani belőlük mindenhol, ahonnan veszélyes jármű érkezhet.