szerző:
Gécs Dániel

Az Olümposz isteneivel vívott kíméletlen harc után az északi világ borzalmaival is szembesülni kényszerül Kratos, a God of War-széria elpusztíthatatlan(nak tűnő) hőse, hogy újabb, nem kevésbé veszélyes kalandra vállalkozzon – immár meggyötörten és valódi felelősséggel a vállán. Lehet-e egy dühöngő félistenből érző szívű szülő, mentor és védelmező egy személyben? Erről szól a PlayStation régi-új darabjának leporolt, több ponton is újragondolt játéka.

A videojátékok mára túljutottak az egyszerű, „szerezz ebből tízet, nyomd be azt a gombot” elven, hiszen a kiadók számára is egyértelművé vált: nem csupán az élvezhető játékmenetre kell óriási hangsúlyt fektetni az értékelhető hozam érdekében, de a produkciót egésszé gyúró történéseken is rengeteg múlik. Kevés kivételtől eltekintve a mai programok többsége már ezen recept mentén készül.

A méltán népszerű művek közé sorolható például az eredetileg 2005-ben berobbant, majd idén alapos változtatásokon átesett, ezúttal alcím nélküli God of War-rész is. A dühöngő istenség, Kratos kalandjairól szóló mese egyike azon digitális produktumoknak, amelyek jó pár évnyi csillogást követően sem veszítettek fényükből, és még ma is kínálnak annyit élményben, hogy ne csak időt, a kellő pénzt is megérje rájuk áldozni. Utóbbi versenyszámban pedig kimondottan jól teljesített a God of War: a széria PlayStation 2-re írt első darabja rövid idő alatt a konzol legsikeresebb címe lett, mely egy valóságos franchise alapjainak ágyazott meg ezzel a konzolpiacon.

Rejtélyek sora

Noha a mostani darab a lehető legegyszerűbb forgatókönyv szerint készült, a belepakolt munka tekintetében mégis az eddigi legkomolyabb mű lett. (Hivatalosan a nyolcadik epizódként látta meg a napvilágot, ám történetügyileg a 2010-ben debütált harmadik rész folytatásának tudható be.) Kratos mostanra nem csupán a görög világ istenségeivel számolt le, életútja telis-tele van gyötrelemmel, amely bizony külsején is nyomot hagyott: idősebb lett, ezt pedig nemcsak mellkasára lógó szakálla igyekszik szimbolizálni, hanem a testén meglátszódó nagyobb sebhelyek, valamint a minden eddiginél morcosabb fizimiskája is.

A korábban kizárólag szólóban bosszút álló Kratosnak egy fiú személyében ezúttal társa is akad, a sztori pedig önmagában sem túl könnyen emészthető feladattal nyit: az északi vidéken bóklászó istenség és egy őt apának szólító gyermek a családot korábban egységgé kovácsoló anyát, egyben Kratos szívének második felét kénytelen örök nyugalomra helyezni, illetve hamvait a nő kívánalmainak megfelelő helyen szétszórni. Ha összegezni akarnánk, tulajdonképpen erről szól az egész, egy bizonyos hegyhez vezető, nagyjából 20 órányi, izgalmas és meglepetésekkel teli kalandot kínáló útról. Miközben előttünk bontakozik ki egy szülőanyját elvesztett gyermek fájdalma és Kratos (eleinte) távolságtartó tulajdonságából adódó nehézségek sora. És itt érződik igazán, hogy az új God of War már teljesen más, mint elődei: bár Kratos kívülről továbbra is egy csaknem mindent elpusztítani képes istenség, az eltelt évek (ha nem évtizedek) alatt egy olyan karakterré is vált, akinek a legkönnyebbnek kinéző (emberi) feladatot már szinte kihívás megoldani.

Ám nem ez az egyetlen, kifejezetten pozitívumként értékelhető „furcsaság”. A történetnek megágyazó fagyos észak, továbbá az előttünk kiteljesedő sztori minden részlete egy jókora kirakós darabjait testesíti meg. Kezdetben nem értjük, miért kerültünk a skandináv világ kellős közepére, de rejtély övezi a múltunkat, az éppen eltemetni készülő kedvest, ahogyan a velünk utazó gyermekről, Atreusról sem tudunk semmit. És ez így van jól, nem is kell mindent egyből az ember szájába adni, hiszen a legfinomabb falatokat szépen sorjában a legjobb megízlelni, és pontosan ezt az ütemtervet követi az új God of War cselekménye is. Miközben számos lenyűgöző helyszínre vet minket a sors.

Páros pusztítás

Az érzelmi szálakkal gondosan megpakolt történet persze mit sem érne a megfelelő játékmenet nélkül, amit a God of War esetében mindig is a kombók révén aktivált féktelen pusztítás jelentett. Szerencsére utóbbi téren sincs változás, már abban az értelemben legalábbis nem, hogy most is ugyanolyan elánnal téphetők/zúzhatók miszlikre a ránk támadó ellenségek, mint régen. Némi eltérés persze mutatkozik, hiszen a jobb grafikai motornak hála minden korábbinál látványosabb, ahogy a legkülönfélébb teremtmények padlót fognak.

©

Utóbbiakból pedig bőven kijut utazásaink során. Akadnak egyszerűbbek, és valóban félelmetesnek tűnő szörnyek is, ahogy a méretes, már-már bálna nagyságú ellenségeket sem nélkülözi a program. Ezeknél például kifejezetten döbbenetes látni, ahogy egy jól sikerült ütést követően Kratos közvetlen közelről, esetenként a bestia fején egyensúlyozva viszi be a mindent eldöntő, utolsó csapást, darabjaira szaggatva ezzel még a legveszedelmesebbnek tűnő lényeket is, összességében Mortal Kombatot idéző kivégzésekkel.

Persze mindezt csak a megfelelő taktika kiismerése után teszi, lévén a program ezen a téren is változott kicsit: a folyamatos csapkodást gyakran gondolkodást és nem kevés ügyességet igénylő, összetettebb csaták váltották fel. Köszönhetően például annak is, hogy a minket kísérő Atreusz ugyancsak bevethető az ütközetek során. Bár a fiút alapvetően a mesterséges intelligencia irányítja, gombnyomásra távolról, a kitanult kombók segítségével pedig közelebbről is képes megsebezni, vagy pár pillanatra megbénítani az elleneket.

©

A harcok, illetve az irányítás közbeni, sokkal szabadabb kamerakezelésnek hála a mozgás is egyszerűbb, de legalábbis könnyebbé vált, Kratost ugyanis már nem távolabbról, hanem váll feletti nézetből látjuk. Igaz, az eddig megjelent kritikai jelzések épp ezt tartják a program legnagyobb hibájának.

Tanulj, tinó!

Noha akciójáték lévén folyamatos pusztítás kíséri utunkat, abszolút nem agy, illetve cél nélküli aprításról van szó, mert a program korábban nem látott, remek fejlődési rendszerrel bír, a tapasztalati pontok megszerzésével elsajátítható képességek pedig egytől egyig szórakoztató, hasznos adottságokat kínálnak. A fejlődés az aprócska fiúra ugyancsak hatással van, így számára is új készségek taníthatók (Atreusz például képes a másikat a nyakába ugorva egy pillanatra mozgásképtelenné tenni), és ráadásul mindkettejük öltözéke (bizonyos pontig legalábbis) szabadon alakítható.

©

Egyebek mellett változtatható a mellvért, a nadrág, de az új fegyverként bemutatkozó, Thor kalapácsához hasonlóan eldobható és visszahívható Leviathan balta is különféle módokon tuningolható. Ez esetben pedig nemcsak új képességekre tehetünk szert, erőnket és egyéb tulajdonságaikat is növelhetjük a megoldott fejtőrök vagy a legyőzött szörnyek útján megszerzett rúnák és ékkövek beépítésével. Más fegyvert ugyan nem kapunk, a ruhák viszont, a megfelelő alapanyagok rendelkezésünkre állása esetén, gond nélkül lecserélhetők, és újak is előállíthatók az arra alkalmas árusoknál. Utóbbiaknál egyébként különféle főzetek is vásárolhatók, ha némi pluszerőhöz jutnánk egy-egy nehezebbnek ígérkező összecsapás előtt.

A fejlődés összességében remek húzás, hiszen a kitartást állandó jutalmakkal honorálja a program, és ahogy haladunk előre, úgy kapunk egyre jobb és minőségibb tárgyakat, gyakorlatilag folyamatos játékra késztetve ezzel a felhasználót.

Hatalmas világ

A kalandoknak helyt adó területek látványa mellett a bejárható világ mérete is döbbenetes: kilenc régiót fedezhetünk fel, amelyek mindegyike nagyban különbözik egymástól látványban, és a felkínált ellenfelekben is. És noha nincs akkora szabadság, mint mondjuk a PlayStation ugyancsak sikerdíjas darabjánál, az általunk Az év játéka címmel jutalmazott Horizon Zero Dawnnál, az elérhető mellékküldetések, a pályarész végi főellenségek, továbbá a gyakran változó környezet miatt így is lesz, mikor azon csodálkozunk majd, hova tűnt hirtelen két óra az életünkből.

©

A hangulathoz nagyban hozzájáruló skandináv tematika pedig gondoskodik arról, hogy az utazás ne csak izgalmas, de „beszédes” is legyen: számos alkalommal futunk majd bele régmúlt időkből megmaradt, de már omladozó épületekbe, és lerombolt, több pontját pedig már az élővilág által visszavett templomba, amelyek mind-mind hozzátesznek valamit a látottakhoz. Ahogyan a korhoz illő mondavilág különlegességeiből sincs hiány: a játék pontján megismert boszorkány például egy hatalmas, élő-lélegző teknős páncélja alatt lelt otthonra, ahova mi magunk is betérünk majd.

Amiért kihagyhatatlan

A bevezetőben említett apa-fia kapcsolat talán a játék legerősebb pontja, hangozzon ez bármilyen furcsán is. Kiemelhetnénk a remek grafikát, a látványos mozdulatsorokkal bíró kombókat, a többórányi értékes pluszt adó mellékküldetéseket, de az igazság az, hogy az idei God of War már korántsem (csak) a pusztítás körül forog. Kratos és Atreus viszonya ritkán tapasztalható légkört teremt, amely ügyesen egyensúlyoz a néha kellemetlen és valóban szívmelengető pillanatok között. Olyan ez, mint egy jobb mozifilm, csak itt a konklúzióig vezető út sokkal inkább hasonlít hullámvasútra, mint egy egyirányú autópályára. (És végeredményben a szintén nagysikerű PS-exkluzív, a The Last of Us egyfajta furcsa keverékének hat. Hogy mindez mennyire problémás vagy épp előnyös, embere válogatja, abban viszont mindkét tábor egyetért, hogy ez a God of War, már nem az a God of War.)

E gyakran erős érzelmekkel teli mechanika pedig mindvégig magához láncolja az embert, nem ül le, nem válik unalmassá, sőt egy bizonyos pont után szinte eggyé válunk a főszereplőkkel: együtt izgulunk és nevetünk velük (Atreus gyermeki rácsodálkozásai, illetve korából adódó türelmetlensége például nagyon is humoros pillanatokat eredményez, de ezt lelőni óriási malőr lenne), baj esetén pedig körmöt rágva figyeljük, hogyan kecmeregnek ki egy újabb, életveszélyes helyzetből.

Köszönjük, maradhat

A God of Warról nem csak lerí, hogy profi munka, egy valóban tartalmas kikapcsolódást garantálni képes, fordulatokkal teli program, amely a cím sokéves pályafutása ellenére sem hat unalmasnak. Erre pedig a tesztelők kifejezetten pozitív visszajelzései is garanciát jelenthetnek: a kritikai összegzésekkel foglalkozó Metacritic oldalán jelenleg 95 százalékon áll a játék.

10-ből 9 pontot ítéltünk meg neki. Erősen ajánlott.

Többi játéktesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Hivatalosan még egy párt sem kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból

Hivatalosan még egy párt sem kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból

Jó hír, ha iPadje van: érkezik rá a teljes értékű Photoshop

Jó hír, ha iPadje van: érkezik rá a teljes értékű Photoshop

Latorcai János kimondta: Mahachulalongkornrajavidyalaya – videó

Latorcai János kimondta: Mahachulalongkornrajavidyalaya – videó

A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt

A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac államosítása miatt

Letiltottak egy rém ijesztő Spotify-reklámot

Letiltottak egy rém ijesztő Spotify-reklámot

800 millió eurós bírságot kapott az Audi

800 millió eurós bírságot kapott az Audi