Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a hónap elején számolt be arról, hogy megtalálták a forrását annak a fertőzésnek, amely 2015 óta öt országban – Ausztriában, Dániában, Finnországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban – pusztított. A fertőzést a listeria monocytogenes baktérium okozta, 2015 és 2018 júniusa között 47 ember lett rosszul, kilencen meg is haltak. Kiderült, hogy a kórokozó egy bajai gyárból, a belga Greenyard kirendeltségéből eredt, és dacára minden tisztításnak és fertőtlenítésnek, nem tudták kiirtani. Az üzemet bezárták, felelős azóta sincs. Noha magyarországi megbetegedésről nem tudni, a Nébih elrendelte, hogy minden üzletben vegyék le a polcokról azokat a gyorsfagyasztott termékeket, amelyeket ebben az időszakban gyártottak Baján.

Valaminek történnie kellett

– reagált Losó József, a MIRELITE MIRSA Zrt. tulajdonosa. A vállalat három gyárában – Albertirsán, Domoszlón és Miskolcon – nagyjából százféle terméket – zöldséget, gyümölcsöt, készételt, tésztát – fagyasztanak és csomagolnak.

Losó József

Huszár Dávid

Éves termelésük nagyjából fele külföldre megy, az Európai Unió tagállamaiba, Kelet- és Közép-Európába, Amerikába és az arab világba. Belföldön kisboltoknak és nagy élelmiszerláncoknak egyaránt szállítanak. A zöldborsó a sláger, ebből adják el a legtöbbet, de jól fogynak a különféle zöldségkeverékek is.

Losó József 37 éve áll a gyár élén, a stratégiáért és a fejlesztésért felel, a többi területen fia és lánya osztozik. Az albertirsai üzemet 15 éve vette meg, ezt követte a domoszlói hűtőház és a Miskolci Hűtőipari Vállalat. 2016-ban pedig a Bonafarmtól is megszerezte annak ceglédi üzemét, ott ősszel indul a munka. A milliárdos a hvg.hu-nak azt mondta, eleinte tartott attól, hogy a most kipattant ételmérgezéssel akár egy kártyavár, úgy omlik majd össze nemcsak az ő vállalata, de az egész ágazat is. A gyorsfagyasztott piac szerinte kicsi és törékeny, ha valaki rosszul méri fel a lehetőségeket, rosszul fektet be, vagy képtelen alkalmazkodni a piac folyton változó igényeihez, pusztító járvány nélkül is pikpakk csődbe megy.

Huszár Dávid

„Amikor a hír megjelent, azonnal munkásgyűlést hívtam össze, ismertettem az emberekkel azt, hogy lám, mennyire felelősségteljesen kell dolgozni, mert ha valaki hanyag munkát végez, akaratán kívül gyilkossá válhat. Nemcsak késsel, pisztollyal, méreggel lehet gyilkolni, hanem felelőtlen munkával is” – emlékezett vissza. Azt szerette volna elérni, hogy „az egyszerű munkás is tudja hova tenni a híreket, és legyen tisztában a felelősségével”.

„Láttam az emberek arcán a döbbenetet” – mesélte, majd gyorsan hozzátette: mára már megnyugodott, új szerződéseket kötött és a forgalma is nőtt a hír megjelenése óta. A kiskereskedelmi üzletláncok ugyanis keresik a biztonságos beszerzési helyeket, miután a kereskedők kénytelenek voltak a gyorsfagyasztott árukat nagy mennyiségben kivonni a forgalomból. A MIRSA-nak saját laboratóriuma és nemzetközi minőségbiztosítási rendszere van, a nyersanyagot környékbeli termelőktől veszi, az alapító-tulajdonos szerint azt is meg tudják mondani, melyik zacskós zöldség tartalma melyik szántóföldről származik.

Gyorsfagyasztott vagy mirelit?

„A kaput én fogom kinyitni” – álldogált a szemerkélő esőben, kezében egy mágneskártyával egy csapat újságíró előtt. Arra vállalkozott, hogy beenged bennünket az albertirsai gyárába. Azért döntött így, mert a gyorsfagyasztott élelmiszereket – akár a most visszavont termékeket is – sokan egyszerűen csak mirelitnek hívják, így köznevesült, de közben a több mint 70 éves márkát csak a MIRELITE MIRSA Zrt. termékei viselhetik. „Kevesen tudják, hogy a MIRELITE eredetileg a Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság Elite Terméke elnevezés kezdőbetűiből állt össze mozaikszóvá, és a Mezőgazdasági Ipari Rt. kezdte használni. Kevés olyan márka van ebben az iparágban a világon, amelyik ennyi idős lenne, Magyarországon 1945 óta használják” – kezdte az igazgató, majd kiadta a vezényszót, „kérem, kövessenek”.

Huszár Dávid

Körülöttünk 8 méter magasan ládák, a csarnok, ahová beléptünk, szintén hatalmas, 120 ezer négyzetméter. Ahhoz képest, hogy valamivel több mint kétszáz, most, a gyümölcsszezon idején háromszáz embert is alkalmaznak, alig láttunk dolgozókat a gépeknél. Szinte minden automatizált, komputerek irányítanak. Az a félelmünk is gyorsan elillant, hogy majd jéggé fagyunk odabent. Azt a helyiséget ugyanis, ahol mínusz 40 fok van és 120 kilométer per órás szél fúj, csak ablakon keresztül láttuk. Losó József szerint hiába az extra hideg, a lisztéria még ezt a hőmérsékletet is képes túlélni. „Ha véletlenül nálunk is bekerülne a baktérium a rendszerbe, akkor forró vízzel ki tudnánk takarítani, el tudnánk pusztítani” – magyarázta. Beszélt arról is, hogy a baktérium a hűtő hőmérsékletén, 4 és 10 fok között is képes elszaporodni, ezért minden olyan élelmiszert, ami öt napnál régebben van a hűtőben, ki kell dobni. Arról, hogy hogyan kerülhető el a fertőzés, itt írtunk részletesen.

Huszár Dávid

Mivel a lisztéria általában a földben, a trágyában tenyészik, a zöldségeknek csak a legszükségesebb részét engedik be az üzem területére. Azok a levelek, zöld részek, héjak, amelyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, az udvaron maradnak. Losó József többször is hangsúlyozta, egészséges emberekben általában semmilyen tünetet nem vált ki a lisztériával szennyezett élelmiszer. Viszont a várandós nők, az idősek és azok, akiknek gyenge az immunrendszerük, könnyen rosszul lehetnek. A betegség fejfájással, lázzal, hányással, hasmenéssel jár, sokszor nehéz megkülönböztetni más élelmiszerfertőzéstől.

„Nyugaton más az étkezési kultúra, a fagyasztott termékeket nyersen is megeszik, Magyarországon ez nehezen képzelhető el” – sorolta, hogy a gyenge immunrendszeren túl mi minden vezethetett még a sorozatos megbetegedésekhez. Szerinte kellő odafigyeléssel megelőzhető lett volna a tragédia. Csakhogy a Népszavának egy iparági szakértő úgy nyilatkozott, semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az egyes országokban a fagyasztott kukoricát felengedés után nyersen ették volna. Szerinte furcsa az is, hogy a csemegekukorica a „bűnös”, miközben termőfölddel nem is érintkezik.

Nem tudom, hogyan jutottunk idáig

– csóválta a fejét a gyárigazgató, utalva arra, hogy ő sem tudja, pontosan mi és hogyan történt a bajai üzemben. „A lisztéria mindig is itt volt körülöttünk, csak a szervezet ellenálló képességének köszönhetően nem volt olyan hatása, mint most” – érzékeltette. Ő a gyenge immunrendszerrel, a környezetszennyezéssel és a megváltozott munkakörülményekkel magyarázta a betegségeket és a haláleseteket.

Tény, hogy az amerikai járványügyi központ jelentése szerint 2009 és 2011 között minden ötödik, lisztéria miatt megbetegedett amerikai meghalt. Bár a szakértők szerint a lisztériajárvány nem túl gyakori, mégis a harmadik helyen áll az élelmiszermérgezések okozta halálok listáján. Magyarországon a Nébih arra figyelmeztetett, nőtt a lisztériaesetek száma a 75 évnél idősebbek, valamint a 25 és 44 év közötti nők körében. A legtöbben a fogyasztásra kész élelmiszerektől, például füstölt és pácolt halaktól, hőkezelt húsoktól, lágy- és fél lágy sajtoktól fertőződtek meg. Ezért a szakértők kivétel nélkül azt hangsúlyozták, 75 Celsius-fokos főzéssel a lisztéria elpusztul, ezért szerintük kötelezővé kellene tenni, hogy erre a gyorsfagyasztott termékek csomagolásán is felhívják a figyelmet.

Azt továbbra sem tudni, hogy pontosan mennyi gyorsfagyasztott terméket vettek le a polcokról, az ugyanis titok. Ami biztos: a belga Greenyard 2016-tól 2018 közepéig 29 ezer tonna gyorsfagyasztott terméket gyártott Magyarországon. Hogy ebből valóban mennyit gyűjtöttek be és mennyit adtak el, rejtély. Szintén nyugtalanító, hogy az európai hatóság vizsgálata még 2015-ben kezdődött, de csak idén márciusban jutottak el a bajai céghez. A fogyasztókat pedig még ennél is később, csak júliusban értesítették, ekkor hívták vissza a termékeket.