A Bajáról származó fagyasztott zöldségek okozta fertőzés óta tudjuk: ezek az élelmiszerek is veszélyesek lehetnek, akárcsak a nyers hal vagy a hétvégén készült pörkölt. Mire ügyeljünk, hogy elkerüljük a lisztériafertőzést? Kérdések és válaszok.
Miért kell tartani a lisztériától?
A lisztériabaktériumok közül a Listeria monocytogenes idézhet elő megbetegedést. A fertőzött élelmiszerek által okozott liszteriózis hasmenéssel, lázzal, hányással és fejfájással jár, a legsúlyosabb eseteket agyhártyagyulladás kíséri. A tünetek a fertőzött étel elfogyasztása után akár egy nappal jelentkeznek, de a lappangási idő 90 nap is lehet.
Az ételmérgezés egyik legsúlyosabb fajtájáról van szó, az esetek 20-30 százaléka halált okoz, de ha korán felismerik, akkor antibiotikummal jó eséllyel kezelhető. Viszonylag ritka megbetegedésről van szerencsére szó, a WHO adatai szerint világszerte 0,1-10 eset jut egymillió emberre.
Mind meghalunk?
Az egészséges szervezet nagyobb eséllyel veszi fel a harcot a fertőzés ellen, azoknak azonban, akiknek az immunrendszere valamilyen okból legyengült, indokolt az óvatosság. A legnagyobb veszélyben az idősek, a várandós anyák és az újszülöttek vannak, de például a rákbetegek, a cukorbetegek, HIV-fertőzöttek esetében is nagyobb a megbetegedés kockázata.
Honnan ered a lisztéria?
A lisztériabaktérium jelen van a környezetben. Az ember fertőzött állatokkal (elsősorban juh, kecske, ló, sertés, házi szárnyasok, rágcsálók) való közvetlen érintkezéssel, vagy a baktériumot tartalmazó élelmiszerek fogyasztása útján fertőződhet, de a fertőzött takarmány, föld, széklet is veszélyes lehet. A trágyával kezelt földből származó termékeknél különösen érdemes ügyelni. Ráadásul az állatok és az emberek is tünetmentes hordozói lehetnek a baktériumnak.
Hogyan kerülhetett a bajai fagyasztott élelmiszerekre?
Mivel a baktérium nyers zöldségeken is előfordul, a feldolgozó üzemekbe természetes úton is bekerülhet. A jogszabályok sem tiltják az előfordulást, ám a nem konyhakész termékeknél, illetve egyes konyhakész termékeknél határértéket szabtak meg.
Ami az üzemet illeti: ahol közvetlen fogyasztásra szánt élelmiszert nem gyártanak, ott nem tekintik problémának a baktérium jelenlétét, mondván a címkén jelzik, hogy a biztonságos fogyasztáshoz (tehát a lisztéria kiirtásához) mit kell tenni a termékkel.
Akkor miért zárták le mégis az üzemet?
Mert kiderült, hogy Baján egy rendkívül agresszív fajta tenyészik – megbetegedést okozó baktérium pedig természetesen nem lehet jelen egy élelmiszerüzemben. Az üzemet március óta vizsgálják – akkor a Nébih egy figyelmeztetést is kiadott a fagyasztott zöldségekkel kapcsolatban –, termék pedig idén nem került ki a gyárból.
A Nébih egyébként más fagyasztóüzemeket is ellenőrzött az elmúlt időszakban, máshol nem találtak fertőzést.
Mit kell tenni a fagyasztott zöldségekkel?
Ami a csomagolásra rá van írva: megfőzni, méghozzá úgy, hogy a termék maghőmérséklete legalább két percig elérje a 75 fokot. Ez 2-3 perces forralást jelenthet – még akkor is érdemes így tenni, ha salátába szánjuk a zöldségeket. Nem elég leforrázni, a nyersen turmixolást pedig felejtsük el.
Más élelmiszerrel is baj lehet?
Minden olyan élelmiszerrel, amely hűtést igényel, különösen, ha öt napon túl tároljuk. Például:
Ezek között van olyan, amelyet nem is hőkezelünk, ezeknél fokozottan kell ügyelni, különösen, hogy a fertőzés a hűtőben is terjedhet egyik élelmiszerről a másikra. Ezért fontos, hogy ezek se érintkezzenek, zárjuk el őket egymástól.
Ha pedig a liszteriózistól tartunk, felejtsük el a nyers húsokat – a 75 fokos maghőmérséklet bizony jól átsült húst jelent.
Hogyan tároljuk az élelmiszereket?
Mi a helyzet a hűtővel?
A liszteria olyan baktérium, amelynek nem árt a hideg, 5 fok felett még a hűtőben is el tud szaporodni. Ezért azt ajánlják, hogy legfeljebb 4 Celsius-fok legyen a fridzsiderben – igen, a konyhai termométer mellett érdemes beszerezni egy hőmérőt a hűtőbe is.
Mivel a gyümölcsöknek és a zöldségeknek ennél magasabb, 10-15 fok az ideális, ezért azokat elkülönítve érdemes tárolni.
A baktérium a hűtőben is eléldegél, ezért sem árt azt rendszeresen takarítani. Ha biztosra akarunk menni, tisztítószeres meleg vízzel mossuk át, majd öblítsük le. Havonta egyszer nem árt fertőtlenítőszert is alkalmazni. Az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal ajánlása szerint egy liter vízben egy teáskanál hipót érdemes elkeverni, majd a keverékkel tisztítani a felületet. Ezután tíz percig hagyjuk állni, majd tiszta vízzel mossuk le, és hagyjuk megszáradni, vagy papírtörlővel töröljük át. (A konyharuha szintén kiváló lakhely lehet a baktériumok számára.)
Ugyanígy tisztíthatjuk a konyhai felületeket is, a vágódeszkához pedig sima mosószeres vizet ajánlanak minden használat után.
És ha még nem írtuk volna: ételkészítés előtt és után is mossunk alaposan kezet, az állatokat pedig tartsuk távol a konyhától – legyen szó kártevőkről vagy a házi kedvenceinkről.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
