A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A Current Biology nevű folyóiratban megjelent legújabb tanulmány egy olyan kutatás eredményeit összegezte, amelyben polipoknak adtak partidrogot, MDMA-t, vagy más néven ecstasyt, és azt vizsgálták, hogy az egyébként igencsak antiszociális és barátságtalan állatok hogyan viselkednek a drog hatása alatt – írja a Guardian. A polipok bedrogozása nem volt teljesen öncélú, a kutatók ezzel arra voltak kíváncsiak, hogy az emberéhez képest fejletlen, illetve teljesen más szerkezetű agyban is hasonló reakciók mennek-e végbe, és meglepő módon arra jutottak, hogy igen.
Gül Dölen, az amerikai Johns Hopkins Egyetem neurológusa a Guardiannek elmondta, a polipokat és az embereket több mint 500 millió évnyi evolúció választja el egymástól, a polipok agya pedig teljesen más szerkezetű is, mint az embereké: a központi agyuk a torkuknál van, a félig-meddig önállóan működő neuronjaik jórésze pedig a csápjaikban. Ezért aztán különösen érdekes, hogy az ecstasytól a polipok is az emberekhez hasonlóan kezdtek viselkedni, a drog ugyanis szerotonint szabadít fel az agyban, és segíti annak áramlását is. Az egymással egyébként ellenséges és barátságtalan polipok pedig egy csapásra kedvesek és játékosak lettek egymással.
A kutató elmondta, a polipok annyira antiszociálisak, hogy még párzás idején sem szívesen találkoznak egymással, a kísérlet során azonban ez megváltozott. A kutatók három részt készítettek elő egy akváriumban: az egyikben nem volt semmi, itt egyedül lehettek a polipok, a másikba egy műanyag akcióhősfigurát tettek, a harmadikban pedig egy ketrecbe zárt másik polipot, hogy nehogy támadjon.
A kísérletben részt vevő bedrogozott polipok azonban a legszívesebben az akváriumban lévő másik polipnál tartózkodtak, barátságosak voltak, ölelgették a ketrecet, fogdosták a levegőztető berendezést, olyan testrészeiket is láthatóvá tették, amit máskor nem, némelyik állat pedig még némi vízi akrobatikát is bemutatott, mind a nyolc csápjukat kinyújtva lebegtek.
A kutatók szerint a kísérlet azt bizonyítja, hogy az agy ilyen működése nem kimondottan az emberekre, vagy az emlősökre jellemző, hanem úgy általában az agyra, a szerotoninnak pedig ezek szerint komoly szerepe van a társas viselkedés kialakulásában is.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
