Köztudott, hogy a repülőgépek és a haditechnika fejlődése óriási pusztítást okozott a második világháborúban, a szemben álló felek úgy szórták egymásra a bombákat, mint soha még előtte a történelemben. Mindez komoly károkat okozott, sok besült bomba pedig a mai napig ott lapul a föld alatt. Egy friss tanulmány szerint azonban nemcsak a talaj szenvedte meg a bombázásokat, a detonációk lökéshulláma egészen a földi légkör széléig, a világűrig elért.
Még 1933-ban indult el az a tudományos program, melynek keretében 1933 és 1996 között, vagyis mintegy 63 éven át napi rendszerességgel rögzítettek adatokat a Föld ionoszférájáról. A CNN beszámolója szerint a brit Radio Research Station szakemberei ezen mérési adatokat vizsgálták, amikor meglepő felfedezést tettek. Kiderült, hogy az ionoszféra magán hordozza a második világháború nyomait.
B–24 Liberator bombázó repülőgépek Pozsony felett 1944. június 6-án.
Fortepan / National Archives
Az eredményeiket az Annales Geophysicae című tudományos lapban megjelentető tudósok az 1943 és 1945 között történt szövetségi bombázások idejére koncentráltak. Bár az 1940 szeptemberétől 1941 májusáig tartó londoni blitz intenzív bombázásai is jó alapot szolgáltattak volna az adatelemzéshez, ám a kutatók szerint a detonációk hatását nehéz lett volna elkülöníteni más, évszakos hatástól. Ráadásul a Londont támadó náci gépek nem vittek magukkal olyan erős bombákat, mint amit később a szövetségesek dobtak le a németek által megszállt területekre. A Luftwaffe bombái 2000 kg-osak voltak, szemben a szövetségesek 5500 és 10 000 kg-os bombáival.
Az ionoszférában a Napból érkező sugárzás ütközik az ott található gázokkal, így ionizálja őket (vagyis a benne lévő atomokat elektronokra és ionokra bontja). |
A szakemberek 152 bombázás idején készített mérési adatot vizsgáltak meg, és kiderült: a detonációk hullámai elérve az ionoszférát még 1000 km-es magasságig, vagyis a világűr határáig is eljutottak. A kutatók azt tapasztalták, hogy a lökéshullám felmelegítette a felső légkört, így csökkentve benne az ionok számát. A hatás általában 24 órán át tartott, ám azt nem lehet megmondani, hogy "visszafelé" milyen következményei voltak.
Azzal már régóta tisztában voltak a szakemberek, hogy az ionoszférára sok minden hatással lehet, a földrengésektől egészen a viharokig. Chris Scott, a Readingi Egyetem professzora szerint azonban most először derült arra fény, hogy az emberi beavatkozás milyen módon módosíthatta az ionoszférát. Ahogy a szakember fogalmazott: minden egyes légitámadás nagyjából 300 villámcsapás energiájával ért fel. Mindez ráadásul azt is megmagyarázza, miért sérültek meg a bombázók a detonáció során még akkor is, amikor elvileg a "biztonságos zónában" repültek, kellő magasságban a lökéshullámtól.
Drezda bombázás után
Wikipedia / Bundesarchiv
A kutatók szerint a bombázások és az ionoszféra változása közti összefüggés jó lehetőséget ad arra, hogy további vizsgálatokat végezzenek a légkör változása kapcsán. Mivel a bombák ereje pontos számokkal megadható, így az is kiszámolható, egy földrengés vagy vulkánkitörés mennyire melegítheti fel az ionoszférát, egyáltalán mennyi energia szükséges ehhez.
Az ionoszféra fontos szerepet játszik a földi kommunikációban, így elengedhetetlen, hogy többet megtudjunk a légkör ezen részéről. A NASA jelenleg futó Gold and Icon nevű missziójának fő feladata is az ionoszféra tanulmányozása.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
