A csillagászoknak köszönhetően ma már jó néhány dolgot tudunk a világegyetemünkkel kapcsolatban, ám ennek ellenére még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz. Jó példa erre, hogy alig több mint 10 évvel ezelőtt, 2007-ben fedezték fel a tudósok az úgynevezett gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Bursts, FRB), amikről egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi okozza őket.

A gyors rádiókitörés valójában olyan rádióhullámokat jelent, amelyek nagyon erősek és nagyon rövidek, az okairól pedig keveset tudni. A feltételezések szerint épp úgy okozhatják egy intelligens földön kívüli élet képviselői, mint ahogy egy neutroncsillagok kitörései is. Vizsgálni még nehezebb őket, a legtöbb esetben ugyanis olyan pontból származik a hullám, ahonnan korábban egyetlen egyet sem észleltek.

Nemrég kiderült, a csillagászok bevetették a mesterséges intelligenciát is, és azonnal talált 72 különös rádiójelet az űrből, most pedig továbbiakkal bővült a "lista". Az ausztrál kutatók a nagyszabású rádiótávcső-rendszer, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder) segítségével egy éven át végeztek megfigyelést, ez idő alatt pedig 20 jelet sikerült befogniuk – számoltak be felfedezésükről a Nature-ben. A most elfogott FRB-k a legközelebbi és legfényesebb hullámok, a kutatók pedig megerősítették: a fél világegyetemet átutazták a jelek.

A rádióhullámok az útjuk során számos objektummal találkozik – például csillagközi gázokkal –, amikor pedig áthalad rajtuk, az FRB mindig megváltozik egy kicsit: a különböző hullámhosszú rádióhullámokat valamelyest lelassítja.

Az ausztrál kutatók szerint mivel a rádióhullám minden olyan dolog nyomát magán viseli, amellyel érintkezett, ezért a szakemberek képesek lehetnek megmérni a világegyetem nagyságát.

Az ASKAP segítségével képesek lehetünk pontosabban megmondani, honnan – melyik galaxisból – származnak az FRB-k, ez pedig összességében segíthet jobban megérteni az univerzumot. A jövőben pedig még gyorsabban történhetnek meg ezek a felfedezések.

A tervek szerint ha az ASKAP 36 antennáját használják, a kutatók még rövidebb idő alatt még több FRB-t lesznek képesek befogni. Ha pedig 2020-as évek közepére elkészül a világ legnagyobb ilyen antennája, az tovább gyorsíthat a keresésen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.