A gyors rádiókitörések megfigyelésével könnyebben bukkanhatunk egy esetleges földön kívüli intelligencia nyomára, de a segítségével jobban megsimerhetjük a világegyetemet is.
A csillagászoknak köszönhetően ma már jó néhány dolgot tudunk a világegyetemünkkel kapcsolatban, ám ennek ellenére még mindig sokkal több a kérdés, mint a válasz. Jó példa erre, hogy alig több mint 10 évvel ezelőtt, 2007-ben fedezték fel a tudósok az úgynevezett gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Bursts, FRB), amikről egyelőre fogalmunk sincs, hogy mi okozza őket.
A gyors rádiókitörés valójában olyan rádióhullámokat jelent, amelyek nagyon erősek és nagyon rövidek, az okairól pedig keveset tudni. A feltételezések szerint épp úgy okozhatják egy intelligens földön kívüli élet képviselői, mint ahogy egy neutroncsillagok kitörései is. Vizsgálni még nehezebb őket, a legtöbb esetben ugyanis olyan pontból származik a hullám, ahonnan korábban egyetlen egyet sem észleltek.
Nemrég kiderült, a csillagászok bevetették a mesterséges intelligenciát is, és azonnal talált 72 különös rádiójelet az űrből, most pedig továbbiakkal bővült a "lista". Az ausztrál kutatók a nagyszabású rádiótávcső-rendszer, az ASKAP (Australian Square Kilometer Array Pathfinder) segítségével egy éven át végeztek megfigyelést, ez idő alatt pedig 20 jelet sikerült befogniuk – számoltak be felfedezésükről a Nature-ben. A most elfogott FRB-k a legközelebbi és legfényesebb hullámok, a kutatók pedig megerősítették: a fél világegyetemet átutazták a jelek.
A rádióhullámok az útjuk során számos objektummal találkozik – például csillagközi gázokkal –, amikor pedig áthalad rajtuk, az FRB mindig megváltozik egy kicsit: a különböző hullámhosszú rádióhullámokat valamelyest lelassítja.
Az ausztrál kutatók szerint mivel a rádióhullám minden olyan dolog nyomát magán viseli, amellyel érintkezett, ezért a szakemberek képesek lehetnek megmérni a világegyetem nagyságát.
Az ASKAP segítségével képesek lehetünk pontosabban megmondani, honnan – melyik galaxisból – származnak az FRB-k, ez pedig összességében segíthet jobban megérteni az univerzumot. A jövőben pedig még gyorsabban történhetnek meg ezek a felfedezések.
A tervek szerint ha az ASKAP 36 antennáját használják, a kutatók még rövidebb idő alatt még több FRB-t lesznek képesek befogni. Ha pedig 2020-as évek közepére elkészül a világ legnagyobb ilyen antennája, az tovább gyorsíthat a keresésen.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
