szerző:
hvg.hu

Októberben a Spektrum a világ legmegkérdőjelezhetőbb tudósainak szánja a főszerepet, annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a napi szinten felröppenő mókás és áltudományos megállapításokon túl a világ igenis sokat köszönhet nekik.

Például annak a Hannah Fry-nak, aki fiatal brit matematikusként azt segít megértenünk, hogy mi is az az adat, hogyan lehet a birtokába jutni, tárolni, megosztani és értelmezni. Bemutatja, hogy milyen szerepe van az adatnak a modern világban, és hogyan befolyásolja a kapcsolatainkat elektronikai eszközeinkkel – olvasható a tévécsatorna által kiadott közleményben.

Csodálatos tudomány ismeretterjesztő sorozat Adatok című részében felidézik például, hogy tudományos és ipari forradalom előtt azonban az „adat” szó még alig jelent meg az angolban. De egyre többször bukkant föl nyomtatásban, amikor a kutatók és az állam elkezdett egyre többet gyűjteni, megfigyelni és alkotni. A virágzó viktoriánus ipar és a fontosabb városok terjeszkedése teljesen átalakította a mindennapi életet és a tájat Nagy-Brittaniában. Ebben a környezetben lépett színre a számok embere, William Farr. Ő volt az egyik első ember, aki nagy tételben kezelt adatokat.

William Farrnak igen szokatlan gyermekkora volt. Egy gazdasági munkás fia volt, de mégis orvosnak tanult, ami nagyon ritka volt az ő társadalmi osztályában. Farr hamar elmerült a statisztika tudományában. Különösen az érdekelte, hogy mennyi a várható életkor, és mik a leggyakoribb okai a halálnak.

A viktoriánus korszakban a kolera volt az egyik legrettegettebb betegség. Az 1830-as évektől az 1860-as évekig több tízezren haltak meg csak Londonban. Az olyan fertőző betegségek kordában tartása, mint a kolera, amit senki sem értett igazán, a kor legfontosabb közegészségügyi feladata lett.

Kolerabaktérium
©

Abban az időben a viktoriánus embereknek nem igazán volt megfelelő módszere az emberi ürülék eltüntetésére, így az a vezetékeken keresztül a nyitott csatornákba folyt, majd be a Temzébe. A város annyira bűzlött, hogy hihetőnek tűnt a magyarázat, miszerint a levegő volt felelős a betegség terjedéséért. Farr minden kolerajárvány idején adatok tömegét gyűjtötte össze, és megpróbálta beazonosítani, mely embereket veszélyezteti a legjobban a szennyezett levegő. A jövedelemadó adataiból próbálta megállapítani a kolera által érintett környékeken élők vagyoni helyzetét. Megkérte a Királyi Csillagvizsgálóban dolgozó barátait, hogy adjanak adatokat a hőmérsékletről és az időjárási viszonyokról. De szerinte a legmeggyőzőbbek a topográfiai adatok voltak a Temze szintje fölötti magasságról.

Az adatokból Farr megalkotta a tengerszint feletti magasság matematikai törvényét. Az egyenletek azt írták le, hogy a kolera miatti halandóság csökken, minél magasabban él valaki a Temze vízszintje fölött. 1872-ben adta ki eredményeit, és a Lancet orvostudományi lap úgy írta le, mint a kor egyik legragyogóbb eredményét. Az egyetlen probléma Farr munkájával, hogy bár elegáns és aprólékos, alapvetően mégis hibás.

Farr arra az elméletre építkezett, hogy a kolera a levegőben terjed. De 1866-ban öt és félezer ember halt meg mindössze két és fél négyzetkilométernyi területen a londoni East Enden. És ez az adat megváltoztatta Farr véleményét. Amikor Farr megírta második jelentését, az adatok mást mutattak, mint korábban, és ez fordulópontot jelentett a kór legyőzésében. A halottak közti hasonlóság nem a magasság vagy a levegő volt. Hanem az, hogy a szennyvíz megfertőzte az ivóvizet. Az új jelentéssel Farr talán ellentmondásba került saját korábbi munkáinak nagy részével, de ez inkább tökéletes példa arra, mire is képesek az adatok – hangsúlyozza a Spektrum.

A tévécsatorna szombaton 21 órakor tűzi műsorra A Csodálatos tudomány: Adatok című dokumentumfilmet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Európai Bizottság: Nőtt a hiány Magyarországon

Európai Bizottság: Nőtt a hiány Magyarországon

6 kamera, 5G: kiszivárgott, milyen lesz a Samsung Galaxy S10

6 kamera, 5G: kiszivárgott, milyen lesz a Samsung Galaxy S10

Kiábrándító dolgok derültek ki, amikor megkérdeztek 1400 informatikai vezetőt

Kiábrándító dolgok derültek ki, amikor megkérdeztek 1400 informatikai vezetőt

Megkezdte a téli szezont az első magyar okosút, ahol sosincs lefagyás

Megkezdte a téli szezont az első magyar okosút, ahol sosincs lefagyás

Beleejtette a pap a kisbabát a szenteltvízbe – videó

Beleejtette a pap a kisbabát a szenteltvízbe – videó

Nem lesz, aki kiszolgáljon karácsonykor: 10 ezer eladó hiányzik

Nem lesz, aki kiszolgáljon karácsonykor: 10 ezer eladó hiányzik