szerző:
hvg.hu

A történelem egyik legnagyobb rejtélye máig az, hogy az egyiptomi piramisokat hogyan építhették fel az ókori emberek. A többtonnás kőtömbök mozgatásához ugyanis hatalmas erőre volt szükség, modern szerkezet híján viszont kérdéses, miként tudták a helyükre tenni azokat. Egy brit és francia kutatókból álló csapat azonban, úgy tűnik, jelentős lépést tett a megfejtés érdekében.

A piramisok még a mai napig is képesek meglepni a tudósokat. 2017 novemberében például olyan felfedezést tettek, amilyet csak ritkán: 4500 év után titkos kamrát találtak az egyik piramisban. A kutatók az úgynevezett müon-részecskékeket hívták segítségül azért, hogy kiderüljön, mit rejt a piramis belseje. Ezúttal egy másik kutatócsapat a világ egyik legnagyobb történelmi rejtélyének megoldásához jutott közelebb: ahhoz, hogy hogyan is építhették a piramisokat.

A szakemberek az egyiptomi Hatnub kőfejtőnél bukkantak rá arra a lépcsős rámparendszerre, valamint az azok rögzítéséhez ásott cölöplyukak, amelyek közelebb vihetnek bennünket a történelmi rejtély megfejtéséhez. Mindez ugyanis arra utalhat, hogy a hatalmas kőtömböket hamarabb tették a helyükre, mint korábban gondoltuk. Ez az elmélet már régóta él a tudományos körökben, a mostani felfedezés azonban azt jelentené, hogy a gízai piramisok építése idején használt rámparendszer jóval meredekebb lehetett, mint azt korábban lehetségesnek tartották – számolt be róla a The Guardian.

©

A szerkezet alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a köveket minden irányból képesek voltak mozgatni az építők, vagyis nemcsak úgy, hogy magukkal húzták azt. A kőtömb alatti lyukakat egy csigarendszer kiépítésére használták, míg a fölötte lévők a kőtömb felhúzására szolgáltak. A két stratégiát pedig egyszerre alkalmazták a mozgatáshoz.

Mindez azt is jelenti, hogy a műveletet az eddig gondoltaknál jóval gyorsabban lehetett elvégezni, igaz, még így is rengeteg ember munkájára volt szükség hozzá. Mindez nem csoda, hiszen a kőtömbök körülbelül 2,5 tonnásak voltak, és emberi erővel kellett a helyére tenni.

A csapat eredetileg a kőfejtő feliratait akarta tanulmányozni, és csak később kezdtek el foglalkozni a kőfejtőbe vezető rámpával. A rámpát valószínűleg Hufu fáraó készíttette, aki a Nagy Piramist is építtette, vagyis az építmény több mint 4500 éves. A brit-francia kutatócsapat szeptemberben fedezte fel a rámparendszert, hamarosan tanulmányt készítenek belőle.

Az elmúlt egy évben nem ez volt az első olyan eset, amikor nagy történelmi felfedezést tettek a régészek. Feruárban például 60 000 (!) rejtett, ősi maja építményre, köztük egy 30 méteres piramisra bukkantak tudósok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Máig nem tudni, kik szedik be a szemétdíjat az országban

Máig nem tudni, kik szedik be a szemétdíjat az országban

Rémes klausztrofób helyzetből csinál meghitt hangulatot az IKEA

Rémes klausztrofób helyzetből csinál meghitt hangulatot az IKEA

Stan Lee halála: a videojátékosok is gyászolják a legnagyobb képregényfigurák atyját

Stan Lee halála: a videojátékosok is gyászolják a legnagyobb képregényfigurák atyját

Raskó György: Sok „borász” csodapalotát, medencét épít a támogatásból a barátainak

Raskó György: Sok „borász” csodapalotát, medencét épít a támogatásból a barátainak

Németh Szilárd már kitöltötte a nemzeti konzultációt - fotó

Németh Szilárd már kitöltötte a nemzeti konzultációt - fotó

Navracsics: Szeretném, ha Budapesten maradna a CEU

Navracsics: Szeretném, ha Budapesten maradna a CEU