A történelem egyik legnagyobb rejtélye máig az, hogy az egyiptomi piramisokat hogyan építhették fel az ókori emberek. A többtonnás kőtömbök mozgatásához ugyanis hatalmas erőre volt szükség, modern szerkezet híján viszont kérdéses, miként tudták a helyükre tenni azokat. Egy brit és francia kutatókból álló csapat azonban, úgy tűnik, jelentős lépést tett a megfejtés érdekében.
A piramisok még a mai napig is képesek meglepni a tudósokat. 2017 novemberében például olyan felfedezést tettek, amilyet csak ritkán: 4500 év után titkos kamrát találtak az egyik piramisban. A kutatók az úgynevezett müon-részecskékeket hívták segítségül azért, hogy kiderüljön, mit rejt a piramis belseje. Ezúttal egy másik kutatócsapat a világ egyik legnagyobb történelmi rejtélyének megoldásához jutott közelebb: ahhoz, hogy hogyan is építhették a piramisokat.
A szakemberek az egyiptomi Hatnub kőfejtőnél bukkantak rá arra a lépcsős rámparendszerre, valamint az azok rögzítéséhez ásott cölöplyukak, amelyek közelebb vihetnek bennünket a történelmi rejtély megfejtéséhez. Mindez ugyanis arra utalhat, hogy a hatalmas kőtömböket hamarabb tették a helyükre, mint korábban gondoltuk. Ez az elmélet már régóta él a tudományos körökben, a mostani felfedezés azonban azt jelentené, hogy a gízai piramisok építése idején használt rámparendszer jóval meredekebb lehetett, mint azt korábban lehetségesnek tartották – számolt be róla a The Guardian.
A szerkezet alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a köveket minden irányból képesek voltak mozgatni az építők, vagyis nemcsak úgy, hogy magukkal húzták azt. A kőtömb alatti lyukakat egy csigarendszer kiépítésére használták, míg a fölötte lévők a kőtömb felhúzására szolgáltak. A két stratégiát pedig egyszerre alkalmazták a mozgatáshoz.
Mindez azt is jelenti, hogy a műveletet az eddig gondoltaknál jóval gyorsabban lehetett elvégezni, igaz, még így is rengeteg ember munkájára volt szükség hozzá. Mindez nem csoda, hiszen a kőtömbök körülbelül 2,5 tonnásak voltak, és emberi erővel kellett a helyére tenni.
A csapat eredetileg a kőfejtő feliratait akarta tanulmányozni, és csak később kezdtek el foglalkozni a kőfejtőbe vezető rámpával. A rámpát valószínűleg Hufu fáraó készíttette, aki a Nagy Piramist is építtette, vagyis az építmény több mint 4500 éves. A brit-francia kutatócsapat szeptemberben fedezte fel a rámparendszert, hamarosan tanulmányt készítenek belőle.
Az elmúlt egy évben nem ez volt az első olyan eset, amikor nagy történelmi felfedezést tettek a régészek. Feruárban például 60 000 (!) rejtett, ősi maja építményre, köztük egy 30 méteres piramisra bukkantak tudósok.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
