szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az első európai marsjárónak szánt ExoMars rover akár két méterrel a bolygófelszín alá is képes lefúrni. A 2020-ban startoló űreszközt Spanyolországban próbálgatták a magyar szakemberek.

Egy nappal a NASA sikeres marsi landolása után derült csak ki, hogy az MTA szakemberei tesztelhették az Európai Űrügynökség (ESA) 2020-ban startoló ExoMars nevű űreszközét, amelyet Dél-Spanyolországban próbáltak ki.

Mint az a csillagaszat.hu-n is olvasható, az ESA várhatóan 2020-ban útnak induló rovere lesz az első olyan robot a bolygón, amely akár 2 méter mélyre is lefúrhat a vörös bolygó felszíne alá. A jármű az onnan kiemelt mintát elemezve következtet majd a Mars egykori lakhatóságára, az ősi élet előfordulási esélyeire. Ez az a mélység, ahová már a kozmikus sugárzás töltött részecskéi sem hatolnak le – itt változatlan állapotban lehetnek az egykori szerves molekulák, talán életnyomokkal együtt.

Fantáziarajz az „igazi” ExoMars 2020 roverről a vörös bolygó felszínén.
©

Az ExoMars 2020 programban az MTA közreműködő szakemberei a földtani adottságok megértésében és az üledékes szemcsék várható jellemzőinek becslésében működnek közre.

Utóbbi október végén zajlott, közel két héten keresztül a dél-spanyolországi Tabernas-sivatag kopár vidékén, amelyben Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa vett részt. Az ilyen, úgynevezett analóg területeken valamely egyedi jellemző emlékeztet a marsbélire, de a többi körülmény nem hasonlít a vörös bolygón jellemzőhöz – azonban megfelelően tervezett kísérletek hatékonyan végezhetők itt is, hogy kipróbálják, teszteljék a módszereket.

A tesztek során a rover autonóm irányítását, mozgás közben hozott döntéseit és a kamerarendszer ezt támogató működését elemezték. A rover ezért kicsit soványabb volt a végsőnél, sok műszer helyét csak nehezékek töltötték ki. A mérnökök időnként a roveren babráltak, majd a domb mögé húzódva figyelték, miként végzi a munkát.

A szimuláció helyszíne: a balra látható síkság közepén húzódó kőzetkibukkanás volt a fő célpont, mellette a rover azonosítható, a kép közepétől kicsit lefelé a platform látszik, amelyről legördült a szerkezet. Jobbra pedig a domb mögött a műszaki sátrak, a tesztet végző személyzettel és egyéb felszerelésekkel helyezkednek el.
©

A magyarok a földi analógiák vizsgálata, valamint laboratóriumi mérések révén vesznek részt a programban. Különböző teóriákat elemeznek, miként ismerné fel a rover a rendelkezésre álló műszerekkel, hogy egykori tómedret vagy folyóvízi anyagot fúr meg. Fontos része a magyar közreműködésnek egy furatlyuk-fal térképező műszer elkészítése is, amelynek működését a földi laborok mellett a Szahara marokkói részén, illetve az Atacama-sivatagban is tesztelték.

A spanyol kutatómunka hátterében egy összetett program áll, amelyet az NKFIH a korábban nyert pályázattal támogat. A rover terepi tesztelésében egy magyar fejlesztésű műszerrel, a már említett furatlyuk-fal térképezővel veszünk részt – emellett laboratóriumi munka és marsi adatok elemzése is zajlik a háttérben. Az elméleti munka a Csillagászati Intézetben, a kapcsolódó labormérések a Földtani és Geokémiai, illetve a Földrajztudományi Intézetben történnek.

A spanyol mérések alapján sikerült a célkőzet szemcseméretét azonosítani, a három fúrás közül az egyik helyszínen rétegeket elkülöníteni, azok viszonyát jellemezni.

Az egyik furatlyuk felett a magyar műszer, balra fent egy példa az ekkor készült képekből. Megfigyelhetők a fúrás közel vízszintesen futó karcolásai, valamint a falra tapadt szemcsék.
©

A programban magyar oldalról kutatók, mérnökök és diákok vesznek részt, Kereszturi Ákos (MTA CSFK) vezetésével. A módszerek kifejlesztésében korábbi földtani fúrási tapasztalataival Maros Gyula (MBFSZ), mechatronikai javaslatokkal Gróf Gyula (BME), a műszer programozásával és tervezésével Gyenis Ákos (Korall Print BT és BME) vezetésével Tiegelmann Péter (BME), valamint Gyenis Tamás és Kovács Bálint diákok közreműködtek. A laborméréseket és a képmozaikok összeállítását Kapui Zsuzsanna (MTA CSFK FGI) készíti Pál Bernadett (MTA CSFK CSI) automatizált szoftveres képfeldolgozása után. Skultéti Ágnes (MTA CSFK FTI) a kinyert minták infravörös elemzésében segít, Újvári Gábor (MTA CSFK FGI és GGI) pedig a földi analógiák megértésében vesz részt, míg a rover tervezett leszállóhelyét (Oxia Planum, Mars) Steinmann Vilmos (ELTE) hallgató vizsgálja térinformatikai programokkal.

A csapatmunka eredménye révén javaslatok születnek az ExoMars terepi munkájának tervezése, optimalizálása és utólagos értelmezése számára.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A Moszad kibertámadást követhetett el az iráni urándúsító ellen

A Moszad kibertámadást követhetett el az iráni urándúsító ellen

Hét magyar szenvedett súlyos balesetet Németországban egy autós üldözés után, ketten meghaltak

Hét magyar szenvedett súlyos balesetet Németországban egy autós üldözés után, ketten meghaltak

Áder János a szegedi professzorról: Ha valóban az hangzott el, az minősíthetetlen

Áder János a szegedi professzorról: Ha valóban az hangzott el, az minősíthetetlen