Nagy területen károsít a spanyol csupaszcsiga Magyarországon, irtása hosszú távon nem elég hatékony, a legeredményesebbnek a biológiai védekezés, az indiai futókacsa "alkalmazása" bizonyult – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) növényvédelmi intézete.
A kerttulajdonosok változatosan lépnek fel a károkozók ellen, de ezek az eljárások nem elég hatékonyak. A kémiai védekezésben pedig az egyes háziállatokra veszélyes metaldehid tartalmú csigaölő szerek mellett egyéb technológiák kifejlesztésére és használatára is szükséges lenne.
Az MTA intézete a Magyar Természettudományi Múzeummal és az Agroinform mezőgazdasági portállal közösen készített internetes felmérést a kártékony állatfaj elterjedéséről Magyarországon. Az augusztusban közzétett online kérdőívet szeptember végéig 853-an töltötték ki. A legtöbb észlelés a Zalai-dombvidékről, és a Kemeneshátról, valamint a Bakony-vidékről és a Budapestről érkezett.
A spanyol csupaszcsiga először 1986-ban jelent meg Magyarországon, könnyen alkalmazkodik, és nem válogat a táplálékban. Elsősorban konyha- és virágoskertekben fordul elő, de egyéb területeken is megfigyelték, például szántóföldön, falusi utcákon, erdőben. A válaszolók általában nagy számban észlelték a kártevőt, ahol pedig több éve jelen van, ott tömeges elterjedésről adtak hírt.
A kiskerttulajdonosok összeszedik, eltapossák, kettévágják őket, de nem tudják hosszú távon megakadályozni a csiga visszatérését. Sokan használtak az irtáshoz valamilyen vegyi anyagot, a legelterjedtebbek a só, mészpor, gipsz, hamu, szódabikarbóna, az ecet és az ammónium-nitrát voltak. Számos kerttulajdonos említette a hagyományos sörös csapdák kihelyezését is. Biológiai védekezésként pedig az indiai futókacsát említették a válaszadók; hosszú távon ez bizonyul a leghatékonyabb módszernek az MTA szakemberei szerint.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
