A szénhidrátok jelentősége sokkal összetettebb, mint ahogyan azt a tudósok korábban gondolták: a szénhidrátok felelősek a sejtek közötti, valamint a baktériumok és az emberi szervezet közötti kommunikációért, így kulcsszerepük lehet a kórokozók okozta betegségek elleni küzdelemben – derül ki a Chemistry - A European Journal című szaklapban publikált tanulmányból.

Laboratóriumi körülmények között olyan szénhidrát-alapú vegyületeket, úgynevezett ligandumokat állítottunk elő, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a baktérium fehérjéivel kölcsönhatásba lépjenek, és megakadályozzák azt, hogy a baktérium az emberi szervezetben megtapadjon. Végeredményben a baktériumok fertőzőképességét tudják meggátolni – számolt be a kutatási eredményről Csávás Magdolna adjunktus.

A szénhidrátok szintézisét valósították meg, és fehérjékkel való kölcsönhatását vizsgálták. "Több különböző ligandumot is előállítottunk, majd az alaposabb kölcsönhatás-vizsgálatok során találtunk egy olyan vegyületet, amelyik nem csak speciálisan egy, hanem több baktérium ellen is egyfajta univerzális védekező szerként bevethető" – tájékoztatott a kutatócsoport vezetője.

Csávás Magdolna kiemelte: a szénhidrátkémiai kutatások napjainkban nélkülözhetetlenek, mivel a kórokozókkal szembeni küzdelem egyre nagyobb kihívást jelent. Például az antibiotikum-rezisztencia olyan mértékű, hogy egy-egy baktérium törzs ellen már nehezen tud védekezni az orvostudomány. A vizsgált speciális fehérjék a baktériumok és vírusok felületén is megtalálhatók, így a kutatási eredmények akár terápiás módszerekhez, diagnosztikai eljárások fejlesztéséhez is hozzájárulhatnak.

Az adjunktus szerint eredményeik azért is meghatározók, mert hazánk évtizedekkel ezelőtt a szénhidrátkémia egyik európai bázisa volt, napjainkban viszont már szinte csak a Debreceni Egyetemen foglalkoznak ezzel a világviszonylatban is jelentős szakterülettel.

A debreceni kutatócsoport Lipták András akadémikus öröksége. A Széchenyi-díjas szerves kémikus, a szénhidrát és az immunkémia neves kutatója, az egykori Kossuth Lajos Tudományegyetem volt rektora, valamint utódai teremtették meg a most zajló kutatások alapjait. A szóban forgó 2015-ben indult kutatás során a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Kémiai Tanszék tudósai a Természettudományi és Technológiai Kar szakembereivel közösen, valamint egy cseh biológus csoport együttműködésével dolgoztak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.