Ha most megmenti a cégét, tényleg mondhatjuk Zuckerbergre, hogy zseni

A szürke pólóból, kapucnis pulóverből és farmerből álló „kocka” egyenruháját öltönyre cserélte Mark Zuckerberg, a Facebook elindítója és irányítója, amikor megjelent az amerikai szenátus előtt. A törvényhozók körében egyetértés alakult ki, hogy annak a Cambridge Analytica botránya és az amerikai elnökválasztásba történt orosz beavatkozás után valamiféle szabályozásra van szüksége. Hogy ezt a 33 éves korára a világ egyik leggazdagabb emberévé vált Zuckerberg teszi meg önszántából vagy a washingtoni törvényhozás (esetleg az Európai Parlament) kényszeríti ki, az még a jövő zenéje.

Mark Elliot Zuckerberg a Manhattantől mindössze 40 kilométerre lévő, New York állambeli White Plainsben született, az apja jól menő fogorvos, az anyja pszichiáter. Az apa, Edward Zuckerberg a zsidó családja elvárása miatt lett orvos, valójában a számítástechnika érdekelte, és ezt a szenvedélyét egyetlen fia is örökölte. Az éles eszű Mark 11 évesen kezdett el programozni, és egy évre rá már szoftvert írt, amivel az asszisztens riasztani tudta az apját, ha megérkezett a páciens a családi otthonnal egybeépült rendelőbe.

Zuckerberg a New Hampshire állambeli Phillips Exeter Academy bentlakásos középiskolába járt, ahol a társaival olyan szoftvert készített, amely a felhasználónak a lejátszási listája alapján újabb zeneszámokat ajánlott. A Synapse Media Player felkeltette a Microsoft és az AOL érdeklődését, ám Zuckerbergék visszautasították az egymillió dolláros vételi ajánlatot, s mire meggondolták magukat, a piac tele volt hasonló programokkal. A középiskolában a vívócsapat kapitánya volt, érdekelte a görög és a latin nyelv, valamint az ókori kultúra is, de a Harvard Egyetemen pszichológiát és informatikát kezdett tanulni.

A Facebook születését – a körülményeket kissé kiszínezve – a 2010-ben bemutatott, David Fincher rendezte A közösségi háló című film idézte fel. Az egyetemen zseniális programozóként számon tartott Zuckerberg Facemash néven szoftvert készített, amelyben a felhasználóknak mindig két diák közül kellett kiválasztaniuk a jóképűbbet. A program olyan népszerű lett, hogy a Harvard szerverei lefagytak, majd az egyetem betiltotta, mert a képek engedély nélküli felhasználásával Zuckerberg személyiségi jogokat sértett. Három diáktársa arra adott neki megbízást, hogy Harvard Connection néven társkereső szolgáltatást létesítsen, ám Zuckerberg mást gondolt: olyan hálót kezdett el építeni, amelyen az egyetemisták létrehozhatták a profiljukat, képeket tölthettek fel, és kommunikálhattak egymással.

A Harvard Connection ötletgazdái, majd a Facebook elindításában társai is beperelték a szerintük az elképzelésüket ellopó, illetve kisajátító Zuckerberget, aki többévi pereskedés után mindegyikükkel kiegyezett. A Harvardot 2004 júniusában, másodévesként otthagyta, az év végére a Facebook már egymillió felhasználót számlált, és beszálltak a kockázati tőkések. A Facebook gyorsan menetelt a világuralom felé, a Time amerikai magazin pedig 2010-ben az Év Emberévé választotta Zuckerberget, aki két évvel később tőzsdére vitte a céget, és milliárdossá vált. A tőzsdei bevezetés másnapján vette feleségül a kínai szülőktől származó Priscilla Chant, akivel 2003-ban, egy diákszervezeti bulin ismerkedett meg. Két lányuk született.

A 71 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező, korábban ateista, de a zsidó vallását újra felfedező Zuckerberg nem fényűző internetes mágnás. A kaliforniai Palo Altóban lakik, de vett egy nagyobb telket a Hawaiihoz tartozó egyik szigeten is. A Facebook-felhasználókhoz hasonlóan sorolja a hobbijait, első helyen a vívást, kedveli a Green Day, Taylor Swift, Shakira és Jay-Z zenéjét, a Gladiátor című filmet és a Trónok harca tévésorozatot. Családjának pedig szinte ötödik tagja a Beast (Szörny) névre hallgató magyar fehér puli, amelyet 2011-ben egy Oregon állambeli tenyésztőtől vásárolt.

A cikk a HVG 2018/16. számában jelent meg.