Az okos megoldásokkal a lakások biztonsága is növelhető. Az okoszárakkal, kaputelefonokkal és felügyeleti rendszerekkel igencsak megnehezül a besurranók dolga.
„Ha a kaputelefonon hívott fél nincs otthon, az illető akkor is tud válaszolni az IP- (internet protocol) alapú kaputelefonnal összekapcsolt mobiltelefonos alkalmazás révén. Így az analóg hívókkal ellentétben a rossz szándékkal érkező nem tudja meg, hogy üres-e a lakás vagy a ház” – ismerteti a cége által gyártott okos-kaputelefonok egyik előnyét Teleki Zsolt, a Dahua Technology Magyarországért felelős értékesítési igazgatója. Ennek az okoseszköznek a másik előnye, hogy lehetővé teszi telefonon a kétoldalú kommunikációt, azaz például a futárt meg lehet kérni arra, hogy a megrendelt csomagot valamelyik szomszédnak adja át, vagy meg lehet vele beszélni, mikor jöjjön vissza.
Az IP-kaputelefon egyben összeköthető az okosotthonok biztonsági rendszereivel: a kamerákkal, a víz-, tűz- és füstérzékelőkkel, illetve a behatolást jelző eszközökkel. „Az a trend, hogy a riasztóközpont szerepét az integrált rendszerek videórögzítője veszi át, amely azonnal értesítést küld a felhasználó mobileszközeire” – magyarázza Teleki Zsolt. Az okosrendszerek többe kerülnek ugyan, mint a hagyományos berendezések – egy társasház esetében például 40 százalékkal magasabb a kaputelefon beszerelésének egy lakásra jutó anyagköltsége –, ám ezek sokkal szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak.
A kaputelefonok mellett az okoszárak is elriaszthatják a betörőket. A piacon lévő ilyen rendszerek általában a felhasználó mobiltelefonja vagy a külön erre a célra gyártott jeladó segítségével azonosítják azokat, akiket be lehet engedni a lakásba. Az okoszárak azért „rendszerek”, mert általában sokkal többet tudnak egyszerű kulcslyuknál és néhány kulcsnál. Rögzítik, hogy ki mikor érkezett, illetve távozott, és figyelmeztethetik a tulajdonost, ha valaki megpróbál behatolni a házba. Az okoszárak többsége ugyanis integrálható az adott otthon biztonsági rendszerébe, és az érzékelői révén azonnal riaszt, ha illetéktelen kezdi babrálni a szerkezetet.
Az új generációs zárakat különféle módokon lehet kinyitni. Van, amelyiket a csatlakoztatott okostelefonnal végzett, a kulcselfordításra hasonlító mozdulattal lehet aktiválni. De akad olyan is, amelyiknél elég, ha a csatlakoztatott telefon tulajdonosa hozzáér a zárhoz, és természetesen a telefon is nála van. Egy másik megoldásnál a telefont vagy a jeladót hozzá kell érinteni egy érzékelőhöz, de vannak olyan zárak is, amelyek automatikusan reteszelnek, ha a tulajdonos elhagyja az épületet. Az internethez csatlakozott okoszárak némelyike akár távolról is nyitható.
| Mindent egy képernyőről |
A szórakoztatóipari termékeknél az integráció, illetve a sokoldalú felhasználhatóság vált az egyik legfontosabb kulcsszóvá. A korábban csak beszélő digitális személyi asszisztensek egyre nagyobb és okosabb képernyőket kapnak. A Lenovo Smart Display például már nagyobb táblagép méretéhez hasonló, és a Google digitális segítője (a Google Assistant) szolgálja ki, a hangvezérelt képernyőn pedig számtalan kiegészítő információ jelenik meg. Ha például valaki a közelben lévő éttermek iránt érdeklődik, akkor a nevek mellett egy térkép is megjelenik. Hasonló megoldással van jelen a piacon az Amazon is, amely az Echo Show nevű készülékben integrálta a kép- és a hanginformációkat. Viszont a nagy integráció közepette az Echo Show nem játssza le a versenytárs Google tulajdonában lévő YouTube videóit. A Samsung The Wall nevű, lassan már tényleg fal méretű – 146 colos (370 centiméteres) – tévéjének képernyőjét az okosotthonokat működtető rendszerbe lehet bevonni: nemcsak televízióként, hanem multifunkcionális kijelzőként is használható. A dél-koreai óriáscég által az első „moduláris tévéként” reklámozott – azaz káva nélküli –, nemrég bemutatott készülék kijelzőjén szabályozható a kép mérete is: a néző maga döntheti el, éppen mekkorában akarja nézni az adott programot. |
Az okoszárak többségénél vannak kulcslyukak, ugyanis a technológia még fejlődőben van, a rendszerek nem mindig reagálnak megbízhatóan, és gondot jelenthet az érzékelőket működtető elemek vagy akár a nyitáshoz használt mobiltelefonok lemerülése is. Az amerikai Yale Assure nevű okoszár viszont már teljesen kulcs nélküli, az ajtót a csatlakoztatott mobiltelefon elfordításával lehet kinyitni. Ha pedig elvész vagy lemerül a mobil, akkor számkód beütése után lehet bejutni a házba.
Az okoslakásriasztó-rendszerek már több éve a piacon vannak. Az szinte „kötelezővé vált”, hogy a hálózatok vezeték nélküli kapcsolatra épüljenek, és távolról, mobilapplikációkkal is irányíthatók legyenek. A gyártók most azon versenyeznek, hogy minél egyszerűbb legyen a rendszerek telepítése. A legkorszerűbb szisztémák – köztük az amerikai Nest Secure – már odáig jutottak, hogy a hálózat összerakása alig bonyolultabb, mint egy elektromos eszköz bekapcsolása.
A riasztórendszerhez tartozó telefonos applikációval először le kell olvasni – lényegében regisztrálni – a rendszer élesítéséhez szükséges jeladókon lévő apró QR-kódot, majd meg kell határozni, hogy az adott jeladó állandó, vagy csak ideiglenes felhatalmazást adjon a riasztó kezelésére (átmeneti engedélyre például akkor lehet szükség, ha egy vendég korlátozott ideig használja a lakást). Ez után az érzékelők és azok QR-kódjai következnek, amelyek alapján az applikáció segít abban, hová kell elhelyezni az öntapadós felülettel ellátott szenzorokat. A rendszer ki- és bekapcsolásához nincs szükség számsorok beütésére, elég a jeladót hozzáérinteni a központi egységhez.
A Nest Secure három állásban lehet: be-, illetve kikapcsolt állapotban, valamint úgy, hogy csak a nyitásérzékelők működnek. Ezt akkor érdemes alkalmazni, ha az otthoniak a házban vannak, viszont biztosak akarnak lenni abban, hogy illetéktelenek nem léphetnek be. Ablaknyitáshoz gombnyomással ki lehet kapcsolni az adott nyílászárót figyelő érzékelőt, így a szellőztetéshez sem kell deaktiválni az egész rendszert.
A riasztórendszereknél tapasztalható másik trend az, hogy azokat egyre inkább összekapcsolják a különféle gyártók által ajánlott digitális személyes asszisztensekkel, az Amazon Alexájával, vagy az Apple Sirijével. Így a rendszerek hangutasítással is működhetnek, és akár integrálhatók a többi okosotthon-megoldással is.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
