A legtöbb felhasználóval valószínűleg előfordult már, hogy a közösségi oldalon elkezdett begépelni egy dühös bejegyzést – például egy exbarátról/barátnőről, munkahelyről vagy kukacoskodó főnökről –, de aztán posztolás helyett inkább kitörölte azt. Ilyenkor jöhet némi megnyugvás, hiszen „nem ment ki” a poszt, nem marad nyoma és nem lesz következménye. Nos, a nyomtalanságban azért ne legyünk annyira biztosak.

A Facebook még december közepén jelentette be, hogy szeptember közepén közel két héten át tátongott az a biztonsági rés a közösségi oldal rendszerében, melyet kihasználva 6,8 millió felhasználó személyes fotói kerülhettek illetéktelen kezekbe. Az eset azért is rendkívül pikáns, mert olyan fényképek is voltak köztük, amelyeket a felhasználók sosem posztoltak ki. Ennek apropóján a The Washington Post nézett egy kicsit a különböző oldalak körmére, és az eredmény igen elszomorító.

hvg.hu

A beszámoló szerint rengeteg olyan weboldal létezik, ami még azelőtt elmenti a bejegyzésünket/fotónkat, hogy rányomnánk a közzététel gombra. Sőt, néha még akkor is, ha posztolás helyett úgy döntünk, inkább kitöröljük azt. Mindezt azokon a sütiken keresztül tudják megtenni, amik elvileg azt szolgálják, hogy az általunk egyszer már meglátogatott weboldalak gyorsabban töltődjenek be.

A LiveAgent nevű, az ügyfélszolgálatok számára a felhasználókkal való csevegést lehetővé tévő szolgáltatás például megengedi, hogy az ügyfelei valós időben lássák, mit gépel be egy ügyfelük – még azelőtt, hogy az Elküldés gombra rányomtak volna. Mindezt azzal az indokkal, hogy így az ügyfélszolgálatos kolléga már idő előtt elkezdhet a megoldáson gondolkodni.

David Cacik, a Quality Unit nevű fejlesztőcég – amely a LiveAgentet is készíti – egyik vezetője szerint a szolgáltatást használó cégek maguk dönthetik el, hogy figyelmeztetik-e erre az ügyfeleiket.

Pixabay / geralt

Tiffany Li, az amerikai Yale Egyetem egyeik munkatársa szerint a felhasználóknak fogalmuk sincs arról, hogy egy általuk használt alkalmazás/szogláltatás nemcsak a bejegyzéseket menti el, hanem minden aktivitást követ. Márpedig ha nem tudják, az azt jelenti, hogy nem tájékoztatják őket megfelelően.

A ki nem posztolt bejegyzések elmentése egyfelől segítség a fejlesztőknek, hogy rájöjjenek, mi zavarhatta a felhasználókat a közzétételben, ugyanakkor olyan információkat is megosztanak velük, amelyeket nem szerettek volna posztolni.

Hogy pontosan hány weboldal menti el a felhasználók begépelt szövegeit és egérmozdulatait anélkül, hogy tájékoztatná őket erről, nem tudni, a Princeton Egyetem kutatói szerint azonban több száz ilyen létezik. Az ezt lehetővé tévő program megtalálható a WordPressben, a Spotify-ban, a LiveJournalban és még számos másik helyen is. Mindez nem jelenti azt, hogy mindent rögzítenek, csupán azt, hogy erre minden lehetőségük adott. És mindez annyit tesz: bankkártyaadatokat, jelszavakat és minden más egyebet is „leleshetnének”.

malcolmcoles.co.uk

De nemcsak a WordPress képes erre, a Twitter és a Gmail is elmenti a „piszkozatokat”. Előbbi fejlesztői szerint ugyanakkor a szerverekre ez a „piszkozat” nem kerül fel, egészen addig, amíg közzé nem teszi őket a felhasználó. Az Instagram ugyanakkor azonnal feltölti a szerverére a fotót, és ha valaki úgy dönt, mégsem teszi azt közzé, további 24 órán át még mindig elérhető marad a kép a szerveren. De ilyesmivel operálnak a különböző webáruházak is, amelyek még akár e-mailt is küldhetnek a felhasználónak, ha az megszakítja a vásárlást.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.