szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Több mint tízezer, fémben szegény csillagjelöltet találtak kínai csillagászok. Ez segíthet megismerni a korai univerzumot és az első csillagok és galaxisok kialakulását.

A csillagászok fémnek a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagokat nevezik. Ez a megnevezés eltér a szilárd fém szokásos fizikai definíciójától – mondta Hajning Li, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) munkatársa.

A csillagászok szerint az univerzumban lévő, a hidrogénnél és héliumnál nehezebb anyagok többsége a csillagok magjában alakult ki azok formálódása során. Az idők során a csillagszelek és a szupernóvák hatására a fémek kikerülnek a környezetbe, gazdagítva a csillagközi teret és anyagot biztosítva az új csillagok születéséhez. Ezek szerint minél alacsonyabb egy csillag fémtartalma, annál öregebb a csillag az univerzumban.

A fémben szegény csillagok kutatása segít megérteni a korai univerzumot, az elemek eredetét, valamint a csillagok és galaxisok első generációjának kialakulását és fejlődését. Ugyanakkor a fémben szegény csillagok nagyon ritkák és megfigyelésük bonyolult – mondta el Li.

A NAOC Kína Hopej tartományában lévő LAMOST (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja által gyűjtött adatok alapján a csillagászok több mint 10 ezer olyan, fémben szegény csillagjelöltet találtak, melyek fémtartalma kevesebb, mint a Napban lévő fém egy százaléka – derül ki az Astrophysical Journal Supplement Series szaklapból.

A LAMOST több mint 4000 égitestet tud megfigyelni egyszerre. Ennek segítségével készítették el kínai csillagászok a világ legnagyobb csillagászati adatbankját, melyről itt talál érdekességeket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!