"Az átlagolt vándorlási adatok változásai szerint a madarak tavaszi költözésüket az 1950-es évek óta átlagosan egy héttel hozták előbbre" – közölte Aleksi Lehikoinen, a Finn Természettudományi Múzeum munkatársa, az eredményeket bemutató tanulmány vezető szerzője.

Kollégája, Andreas Lindén, a finn Novia Alkalmazott Tudományok Egyeteme kutatója hozzátette: ez a helyileg uralkodó hőmérsékletekkel van összefüggésben. Minél korábban kezdődik ugyanis a tavasz, annál hamarabb kezdődik a vándorlás. Mivel Európában a tavaszi hőmérsékletek erősebben emelkedtek, mint Kanadában, ezért ide hamarabb érkeznek meg a madarak.

[Ez nem előrejelzés, ez már a valóság: bejelzett a globális felmelegedés egyik fontos indikátora]

A tudósok az Ecological Indicators című szaklapban bemutatott tanulmányuk elkészítéséhez 21 észak-európai és kanadai madármegfigyelő állomásnak mintegy 195 fajhoz hosszú távon gyűjtött adatait elemezték.

Énekeshattyúk

Wikipédia / Snowmanradio (CC BY-SA 3.0)

Azoknál az állatoknál, amelyek nem túl távol, Európán vagy Észak-Amerikán belül telelnek, évtizedenként 1,5-2 nap az eltolódás mértéke, míg a távolról érkezők esetében, melyek a telet jóval délebbre töltik, évtizedenként átlagosan 0,6-1,2 nap az eltolódás.

Egyes fajoknál az elemzés szerint különösen nagyok a változások. A finnek nemzeti madarai, az énekeshattyúk (Cygnus cygnus) például két héttel korábban érkeznek Finnországba, mint az 1980-as években.

A globális felmelegedés miatt szélsőséges dőjárásra, hőhullámokra, bozóttüzekre, viharokra és szárazságra kell készülni. A legrosszabb, hogy a folyamatot mégsem lehet olyan könnyen visszafordítani, mint egyes szakértők gondolták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.