Az átlagéletkor jelentősen nőtt az elmúlt évtizedekben, de ugyanígy emelkedett több betegségcsoport előfordulása is. A BBC összegyűjtötte, mik állnak a legtöbb ember halála mögött.
Az elmúlt bő fél évszázadban világszerte jelentős mértékben emelkedett az átlagéletkor. Míg 1950-ben a születéskor várható élettartam csupán 46 év volt, mára ez 71 évre tolódott ki. Persze nem mindenhol nőtt olyan "egyszerűen", hiszen számtalan országban pusztítottak járványok vagy épp következtek be nem várt események. Ugyanakkor a természeti katasztrófák vagy épp a terrorizmus csupán a világ összes halálozásának 0,5 százalékát teszik ki.
A BBC gyűjtése szerint a 2017-ben mintegy 56 millió ember vesztette életét. Mindez 10 millió fővel több mint az 1990-es adat, mivel azóta a globális népesség is nőtt, és a várható élettartam is hosszabb lett. De melyek voltak a halálozás legfőbb okai?
A halálozások több mint 70 százaléka a nem fertőző, krónikus betegségek miatt történt. Ez az a betegségtípus, amit nem lehet egy másik embertől elkapni, és a lefolyása is lassú.
A legtöbb áldozatot a szív- és érrendszeri megbetegedések szedték: ez minden harmadik halálesetért volt felelős.
Mindez épp kétszerese a rákos megbetegedések miatti halálozásnak, ami minden hatodik ember életét vette el. Ezeket követi a cukorbetegség, légzőszervi megbetegedések és a demencia.
[Meglepheti az eredmény: megmérték, mennyivel csökkenti a vérnyomást a rendszeres délutáni alvás]
Ezekhez képest egészen döbbenetes, hogy mennyi áldozatot szednek az egyébként megelőzhető betegségek. 2017-ben például 1,6 millió ember halt meg hasmenéses megbetegedésben – és van olyan ország, ahol ez vezető haláloknak számít.
Szintén megdöbbentő adat, hogy az újszülöttek közül 1,8 millió halt meg 2017-ben a születése utáni első 28 napban. Ennek előfordulási aránya változó: míg Japánban 1000-ből 1 újszülöttet veszítettek el így, addig a legszegényebb országokban minden huszadik csecsemővel megtörténik.
Hasonló a helyzet a halálos közúti balesetekkel. A leggazdagabb és a legszegényebb országokban összesen 1,7 millió ilyen tragédia történt 2017-ben. A statisztikai adatok szerint amíg a gazdag országokban az ilyen balesetek száma csökkent, globális szinten a helyzet nem változott.
[Telepítse a telefonjára: az életét mentheti meg ez az ingyenes alkalmazás, érzékeli a baleseteket]
Sajnos a vezető halálozási ok közé tartozik az öngyilkosság is. A BBC által idézett adatok szerint világszerte kétszer több ember hal meg emiatt, mint lesz gyilkosság áldozata.
Ezen a téren szerencsére csökkenés tapasztalható: míg 1990-ben minden harmadik ember halálát okozta valamilyen fertőző betegség, 2017-ben már "csak" minden ötödikét. A gyermekek különösen érzékenyek az ilyen megbetegedésekre: a 19. században például minden harmadik gyermek meghalt, mielőtt elérte volna az ötéves kort.
Szerencsére ez a szám ma már jóval kevesebb, köszönhetően a védőoltásoknak, a táplálkozási és higiéniai szokások változásának, valamint az elérhető tiszta ivóvíznek.
Szintén fertőző betegség, de külön kategóriába sorolhatók a HIV-vírus okozta halálesetek. Szerencsére a fejlett gyógyszereknek, antivirális terápiának és a megfelelő felvilágosításnak/oktatásnak köszönhetően ma már jelentősen csökkent a fertőzés miatti halálesetek száma, de még így is évente 1 millió ember életét követeli a betegség.
A tudósok régóta próbálják megismételni az eljárást, amely 12 éve egy HIV-fertőzött beteg hosszú távú, teljes tünetmentességéhez vezetett. Most úgy tűnik, hogy a "londoni beteg" néven emlegetett pácienssel sikerült, így bizonyítván, hogy a kezelés sikere reprodukálható. Szakértők szerint a napokban nyilvánosságra hozott mérföldkő reményt jelent az embereknek: a gyógyulás nem álom, elérhető.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Kiszámíthatatlan és katasztrofális következményekkel járhat a Közel-Keleten, de akár globálisan is, hogy az USA vasárnap hajnalban megtámadott három iráni nukleáris objektumot, először vetve be a bunkerromboló bombákat. Lehetséges forgatókönyvek.
Erről ír a világsajtó.
Donald Trump legutóbb a Juventus focistáit hozta kínos helyzetbe.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
A nemzetközileg elismert kutató 91 éves volt.
Többféle nézetben is rá lehet nézni az éppen közlekedő vonatokra.
