Ma azon aggódni, hogy a gépek öntudatra ébrednek és elpusztítják az emberiséget, olyan mintha éppen a Mars túlnépesedéséért aggódnánk – hangzott el az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott, mesterséges intelligenciáról szóló előadáson. A technológia jelenlegi fejlettségi szintje mellett aktuálisabb problémának tűnik az adatgyűjtés.
"Ma a narrow AI, azaz szűk mesterséges intelligencia korában élünk, aminek algoritmikus alapjai már az 1900-as évek második felében léteztek. A szűk mesterséges intelligenciának mindig egy konkrét feladata van, amit igyekszik megoldani: ilyen volt a Terminátor is, akinek egyetlen küldetéseként Sarah Connort kellett megölnie. Ilyenek a jelenlegi MI megoldások is: sakkprogram, képfelismerés, csaláselőrejelzés, érzelemdetektálás, de még az önvezető autók is ide tartoznak, hiszen egyetlen feladatuk elvinni az utast A-ból B-be” – kezdte előadását az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tartott AKG Talks elnevezésű rendezvény vendégelőadója Boldog Viktor, a DXC Technology analitikai konzulense.
A mesterséges intelligencia következő lehetséges szakasza az Artificial General Intelligence (általános mesterséges intelligencia), ami már az emberekkel azonos, komplex szinten tud gondolkodni, az azután következő super intelligence pedig messze túlszárnyalhat minket, embereket. Izgalmas terület ezeken a jövőkön elmélkedni – teszi ezt a sci-fi irodalom is – de aggódni ma még felesleges: ez távoli jövő. A technológiában rejlő potenciál azonban hihetetlen: "Gondoljunk bele, hogy egy gép pár másodperc alatt elemezni tudja több tíz-százezer páciens leletét, összevetve tanuló adatbázisában lévő több millió vagy milliárd lelettörténettel. Minden egyes adatmorzsát kielemezve tanuló algoritmusa folyamatosan fejlődik, és közelíti a százszázalékos diagnosztikai arányt – ennyi lelelettel a legtapasztaltabb orvosok sem találkoznak egész életük során” – idézi fel a szakember szavait a DXC közleménye.
Boldog Viktor szerint ma még elképzelhetetlen, hogy egy robot diagnosztizáljon, majd mindenféle emberi kontroll nélkül azonnal meg is műtsön – olyan kulturális változások kell kísérjék a mesterséges intelligencia térhódítását, amelyekre a ma élők még nincsenek felkészülve. Ilyen területeken kiegészíthetik egyfajta asszisztensként az emberek munkáját.
A mesterséges intelligencia felhasználásának egyik legérdekesebb területe éppen ezért lehet az egészségügy, hiszen a betegségek előre jelezhetősége, akár gyógyíthatósága nagymértékben megnőhet majd az MI technológia alkalmazásával. Ehhez szükséges a mai adatgazdagság: mostanra áll annyi digitális adat és tárolási, számítási kapacitás rendelkezésre, hogy azt a mesterségesintelligencia-algoritmusok használni tudják. Az internet kora előtt egyáltalán nem állt rendelkezésre ennyi digitális adat egy emberről – noha például egy kórházban rengeteg adat keletkezett, de nem feltétlenül digitális, illetve senki nem gondolt arra, hogy használni kellene ezeket –, míg ma olyan jelentéktelennek tűnő dolgokból, mint ahogy az egeret mozgatjuk, akár betegségeket lehet nagyon korán diagnosztizálni.
[A mesterséges intelligencia képes megmondani a petefészekrák túlélési esélyeit]
Kérdés persze, hogy egy-egy országban milyen körben "ér" begyűjteni a vonatkozó, sokszor érzékeny információkat. A DXC szakértője szerint a mesterséges intelligencia alkalmazásában Kína és az Egyesült Államok járnak élen, Kínában a társadalmi kreditrendszert elnézve azért is tud nagyot fejlődni az MI, mert a személyiségi jogokat ott "flexibilisebben kezelik", így az emberek életével kapcsolatban szinte mindenről adatokat gyűjtenek, elemeznek, és európai szemmel nézve bántóan felhasználva büntető és jutalmazó rendszerben alkalmazzák. Ezáltal olyan speciális tapasztalatokat és tudást halmoznak fel, amelyek szabályozottabb országok a személyiségi jogok védelmét tiszteletben tartva nem fognak.
Általában jellemző, hogy a szabályozás lassabban halad, lemaradva követi a digitális technológiák fejlődéséből eredő kérdéseket, ezért az etikai és jogi szabályozás messze nem teljes ezen a területen.
A mobiltelefonjaink rengeteg adatok gyűjtenek rólunk – többet, mint gondolnánk. De a technológia fejlődésével egyre több és olcsóbb adatgyűjtő eszköz tükrözi le világunk digitális lenyomatát – hangsúlyozta Boldog Viktor. "Egyelőre a legnagyobb adathalmozók (a Facebook, a Google és az Amazon, valamint ezek kínai megfelelői) gyűjtik-gyűjtik az adatokat a felhasználókról, és egyre jobban ismernek minket. Ne legyenek illúzióink: a rólunk felhalmozott információk elemzésével egyre jobban férkőznek a fejünkbe. Nem véletlen, hogy ingyenesek ezek az oldalak: a figyelmünkkel és az adatainkkal fizetünk nekik és ez mindennél jobban megéri nekik.” A szakember szerint az algoritmus olyannyira ismerni fog minket, hogy egy nem túl távoli jövőben
előbb fogja tudni, hogy mit fogunk csinálni, mint mi magunk.
[Közeleg az idő, amikor már csak hit állhat szemben a robotokkal]
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak.
A dollárral szemben kétéves csúcsot is döntöttünk.
Egymilliós ruhát és nyolcmilliós táskát vélt felfedezni.
