Nagyjából minden századik gyereknél figyelhetők meg az autizmus spektrumzavar (ASS) valamely változatának jelei. Ennek ellenére még nagyon kevéssé ismertek az e mögött álló okok és biológiai mechanizmusok – írják a kutatók a Science Translational Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban. Egyes spekulációk szerint az olykor mélyre ható fejlődési zavar oka a különböző agyi területek megváltozott összjátéka lehet. Korábbi kutatások során bizonyítékokat találtak erre, egységes képet azonban nem tudtak létrehozni a tudósok. A Jürgen Dukart, a németországi Jülichi Kutatóközpont tudósa által vezetett nemzetközi kutatócsoport szerint ennek az lehetett az oka, hogy a különböző vizsgálatok során más-más eljárásokkal mérték az agyi aktivitást.
A kutatók 841 ASS-es pácienst soroltak négy csoportba, az ő agyukról funkcionális mágneses rezonanciatomográffal (fMRI) készített felvételeket hasonlították össze egy 984 tagú kontrollcsoportéival. Ilyen módon azonosították az agyi aktivitás ASS-re jellemző általános mintázatát. Bizonyos hatások konzisztens módon felmerülnek mind a négy csoportban és különböznek az egészséges résztvevők mintázataitól.
Az eredmények szerint az autistáknál az agyban a funkcionális kapcsolódás nem erősebb vagy gyengébb, hanem térben eltolódott. Ezek az eltolódások függnek össze olyan ASS-tünetekkel, mint például a beszédzavar. A résztvevők kora, neme vagy szedett gyógyszere nem játszik szerepet a kutatók szerint.
Terápiás szempontból is fontos ez a speciális, eltolódott mintázat. A jövőben ugyanis mérhető biomarkerként alkalmazható, melynek segítségével leolvashatóvá válik, hogy egy bizonyos terápia segíthet-e az eltolódott kapcsolódási mintázatnak az egészséges kontrollmintázathoz való közelítésében.
"Az eredmények a jövőben segíthetnek az autizmus jobb megértésében és új terápiás módszerek fejlesztésében, tesztelésében" – mondta Tillmann.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
