Az Associated Press és a Snopes a jövőben is ötletel majd a Facebookkal, de tényellenőrzést már nem végeznek a közösségi oldalnak.
Az elmúlt években egyértelművé vált, hogy az álhírek minden szempontból komoly veszélyt jelentenek. A terjedésükben fő szerepet játszanak a közösségi oldalak is, így szükségszerű volt, hogy valamilyen lépés történjen ezen a téren. Az egyik megoldás, amit a Facebook (is) alkalmaz, hogy külsős tényellenőrző cégeket bíz meg azzal, hogy mutassák meg a felhasználóknak, melyik hír álhír, és melyik az, ami nem.
Most ezen a téren került komoly bajba a Facebook, legalábbis erről ír a BBC. A beszámoló szerint ugyanis a két legnagyobb tényfeltáró ügynökség bejelentette: nem dolgoznak tovább együtt a közösségi oldallal. Mindez jelentősen visszavetheti az álhírek elleni küzdelmet.
A két szóban forgó ügynökség az Associated Press (AP) és a Snopes, amelyeknek a Facebook fizetett az elvégzett munkáért. Az AP részéről úgy nyilatkoztak a BBC-nek: jelenleg tárgyalnak a jövőbeni munkáról, és a Snopes sem zárkózik el ezelől. A Facebook szóvivője kijelentette: továbbra is elkötelezettek az álhírek elleni küzdelemben, 2019-ben pedig további fellépést terveznek ellene.
A Facebookkal egyébként 34 tényellenőrző cég dolgozik együtt (a világ 16 nyelvén), amelynek létszámát Zuckerbergék az idei évben tovább növelnék.
A Snopes elismerte, a szakítás pénzügyi kieséssel jár majd a cég számára. 2017-ben 100 ezer dollárt (kb. 28,7 millió forint) kapott az oldal a Facebooktól, a 2018-as pénzügyi adatok azonban nem ismertek.
A szakítás pontos oka szintén nem ismert, ugyanakkor a Guardian a tavalyi évben arról írt, a tényellenőrző cégek számára komoly problémát jelent, hogy a Facebook nem működik átlátható módon. A Snopes egyik korábbi vezetője, Brooke Binkowski akkor úgy nyilatkozott, a Facebook csak tűzoltásra használja őket, hogy jobb legyen a cég PR-ja, ugyanakkor nem nagyon vesznek komolyan semmit. A Facebook szerint ugyanakkor a Guardian cikkében sok volt a pontatlanság.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
A miniszter szerint nem a MÁV munkatársain múlt, hogy nem tudtak előbb segítséget nyújtani a bajba került utasoknak.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település van Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések, ágtörések.
Az oroszok MS001 drónja már nem koordinátákkal dolgozik a csapás előtt, hanem maga választja ki a célpontokat.
