szerző:
hvg.hu

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint nincs ok a sietségre, a klímavédelem várhat. Néhány most publikált adat szerint ez így nem teljesen pontos.

Nagy port kavart azaz uniós ügy, amelnyek értelmében három ország, köztük hazánk is nemet mondott a klímacélra, hogy az EU 2050-re szén-dioxid-semlegessé váljon. A történtek után Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a vétót azzal indokolta, hogy nincs ok a sietségre,

a józan ész alapján kell meghatározni a célokat.

Most megjelent adatok szerint azonban igenis lenne tennivaló, a klímaváltozás ugyanis nincs beláthatatlan messzeségben, a következményeit pedig nemcsak Floridában, Malajziában, Irakban vagy Grönlandon tapasztalni, hanem a Kárpát-medencében, Magyarországon is – derül ki az Atlo adatvizualizációjából.

Ha azt hiszi, hogy a klímaváltozás csak mese, nézze meg ezt a fotót - csak előtte üljön le

A cikkhez használt nyitókép nem képszerkesztővel manipulált fotó, tényleg ez a helyzet Grönlandon. Ott, ahol elvileg jégnek kellene lennie.

Az adatokból Budapest és négy megyeszékhely hőmérsékletének változása követhető nyomon, havi lebontásban. A készítő szerint az elmúlt száz évben mindössze négy évben volt alacsonyabb az éves átlaghőmérséklet Budapesten, mint 1901-ben, legutoljára 1956-ban. Érzékelhető az is, hogy

a meleg napok száma nőtt, a kifejezetten hidegeké pedig csökkent.

"Budapesten a vizsgált időszak tíz rekordhőmérsékletű évéből kilenc 2007 utánra esik. Ha külön a hónapokat nézzük, akkor az látható, hogy a tavaszi és a nyári hónapok melegednek, ugyanakkor a téli hónapok minimumértékei egyre magasabbak, ami azt jelenti, hogy ugyan az átlagaik nem lengenek át maximumrekordokba, viszont eltünedeznek a nagyon hidegek is. Emellett Budapesten jelentősen megnőtt a 25, illetve a 30 fok feletti hőmérsékletű napok száma is" – olvasható az Atlo oldalán közzétett adatoknál.

A készítő grafikonokat is közzétett, amik Budapest átlaghőmérsékletének változását mutatják be 1901-től. Ezeken a minimumátlag, a maximumátlag és az átlag is látható, évi lebontásban. Egy másikban pedig azt lehet megnézni, mekkora az eltérés a mért minimumátlag, átlag és maximumátlag hőmérsékletekben az 1901-es évhez képest. A leglátványosabb a hónapok átlaghőmérsékletét nyomon követő grafikon, amely azt mutatja be,

hogyan változott az adott hónapban a mért napi átlaghőmérsékletek átlaga:

©

Az adatok szerint négy megyeszékhelyen, Miskolcon, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen sem sokkal jobb a helyzet: 2018-as esztendő mind a négy város esetében a legmelegebb év volt a vizsgált időszakban. További érdekes statisztikákat és grafikonokat az Atlo oldalán megjelent cikkben talál.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Zseniális videón a tűzijáték legszebb pillanatai és Budapest szépsége

Zseniális videón a tűzijáték legszebb pillanatai és Budapest szépsége

Jókora zavar volt a Nemzeti Választási Iroda honlapján

Jókora zavar volt a Nemzeti Választási Iroda honlapján

Megosztom, tehát vagyok?

Megosztom, tehát vagyok?

Gyorsabb és stabilabb lesz otthon az internet, he elér a lakásba ez a wifis újítás

Gyorsabb és stabilabb lesz otthon az internet, he elér a lakásba ez a wifis újítás

Kovács Zoltán: bevándorláspárti bosszúállók támadják Magyarországot

Kovács Zoltán: bevándorláspárti bosszúállók támadják Magyarországot

Nem is a mobilunktól függünk, hanem valami egészen mástól

Nem is a mobilunktól függünk, hanem valami egészen mástól