A felmérés szerint minden hetedik fiatalra jellemző, hogy vitába keveredik a közösségi oldalakon, javarészt anonim módon: a konfliktusokban a kommentelők közel fele, 46 százaléka nem vállalja fel magát arccal, névvel. Ennek aztán "a másik oldalon" isszák meg a levét: a 18-40 éves korcsoportban minden ötödik személyt ért már zaklatás közösségi oldalon. "Ez egy rendkívül magas arány, és a cyberbullying a fizikai inzultusnál mélyebb sebeket képes maga után hagyni. Sőt, mivel az internet a világ legnagyobb archívuma, tartósabbat is. Ezen az segíthet, ha a fiatalok tudatosabban osztják meg a tartalmakat, adataikat” – hangsúlyozta Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője.

[Mit él át az, akit a zaklatnak az interneten?]

A 2019. májusában, egy 508 fős – nem, iskolai végzettség és településtípus szerint  a teljes 18-40 éves magyar lakosságra nézve reprezentatív – mintán végzettkutatásból az is kiderült, hogy minden negyedik válaszadó szókimondóbb online, mint a személyes beszélgetések során. Sokan vannak azonban, akik a közösségi médiában inkább mellőzik a kommentek írását az esetleges negatív következmények érdekében: ha kommentárt írnak, az általában egy szolgáltatás véleményezése, és nem vitába szállás más emberekkel.

Lounge Group

A Facebookot a 18-40 évesek 90 százaléka naponta használja. Érdekes, bár manapság nem túl meglepő adat, hogy a válaszadók több mint kétharmada (70%) nem ismeri személyesen minden online ismerősét. Az idősebb Y generációnál több az élő kapcsolat, köztük kétszer annyian ismerik személyesen minden online ismerősüket, mint a Z generációhoz tartozók. Észrevehető azonban a tudatos szelekció: a fókuszcsoport résztvevői közül többen is említették, hogy ahogy idősödtek, egyre nagyobb igényük lett arra, hogy szelektálják az ismerőseiket, amely keretében törlik a már nem aktív kapcsolatokat.

A kutatásból az is kiderült, hogy minden második válaszadónak van lehetősége közösségi oldalakat látogatni a munkahelyén, ezt a 18-40 évesek 45 százaléka napi rendszerességgel meg is teszi. A social media oldalak munkahelyen történő böngészése a magasabban képzettek és a fővárosiak körében intenzívebb. A kollégákkal történő kapcsolattartás, ami akár a munkán túlra is kiterjed, a közösségi oldalakon a válaszadók felére – leginkább a Z generációra és az érettségizettekre – jellemző.

[Ki védi meg a gyereket, ha se a tanár, se a szülő nincs fent a Facebookon?]

Bár úgy tűnik, a fiatalok bátran és felelőtlenül osztanak meg magukról mindenféle információt, a kutatás ennél árnyaltabb képet fest. A biometrikus adatok például életkortól függetlenül szenzitív adatnak számítanak, és a válaszadók elzárkóznak ezek megadásától. Ezek közül legismertebb az ujjlenyomat, de ilyen adatnak számít az arckép, a retina, a saját hang, de akár az egyedi járásminta is. Nagyobb különbségek is megfigyelhetők a két generáció között: a 18-24 évesek kényesebb témaként kezelik a munkahellyel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos adatokat, eközben az Y generációhoz tartozók az átlagosnál magasabb arányban tekintik a fogyasztásra és a káros szenvedélyre vonatkozó adatokat nem személyes adatnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.