Inkább telefonon és inkább ingyen? Jó, egészen ingyen az sincs, de bebizonyosodott, hogy az autós navigációban nincs lényeges különbség a műszerfalra tapasztható készülékek és az okostelefonra letölthető alkalmazások között. Legalábbis erre az eredményre jutott a tekintélyes német fogyasztóvédelmi intézet, a Stiftung Warentest. A kísérletezőbb kedvű autósokat talán nem lepi meg ez a megállapítás, a részletek azonban semmiképpen sem tanulság nélkül valók.
Választ ad például a teszt arra az örök kérdésre, hogyan jár jobban az autós: ha a gépi navigáció ajánlását követve elkerüli a dugókat, vagy ha vargabetűk nélkül kivárja a sorát a torlódásban? A német kísérletsorozat eredménye: ha van forgalmi információ, érdemes vállalkozni a kerülő utakra, méghozzá minél nagyobb a dugó, annál inkább. Lehet, hogy csak pár perc a nyereség, de sokat utazók esetében ez is évente több órát tehet ki. A teszt szerint a német utakon a TomTom és a Google közlekedési információi a legjobbak, míg a Waze (amelynek neve az angol ways szóra rímel) egyik-másik dugót nem jelezte.
Waze
Ehhez persze az kell, hogy kéznél legyen a forgalmi információ. E tekintetben a hét tesztelt navigációs készülék közül egy felelt meg maradéktalanul, mégpedig a (csekély előnnyel) tesztgyőztes TomTom Go 6200. Ez azok közé a kütyük közé tartozik, amelyekben beépített sim-kártya gondoskodik a folyamatos mobilinternet-kapcsolatról, mégpedig külföldön is. Használatának díja benne van az amúgy szintén listavezető, 380 euró körüli (Magyarországon 140 ezer forint fölötti) árban. Más vizsgált készülékek csak akkor jutnak friss adatokhoz, ha okostelefonhoz kapcsolódnak, ami a német fogyasztóvédők szerint körülményes – és hozzátehetjük: ha úgyis szükség van a mobilra, akkor még fölöslegesebbnek tűnik külön készüléket venni. Vásárláskor érdemes arra is figyelni, hogy akad olyan készülék, amelyik az idejétmúltnak mondható, URH-rádiós TMC-szolgáltatásra alapozza értesüléseit a forgalmi változásokról.
A külön készülékek fő előnye, hogy bennük vannak (illetve fix áron megvehetők hozzájuk) a térképek. Ez főképp az EU-n kívüli utaknál számít. De persze ha valaki olcsóbb, netán feltöltőkártyás mobilinternet-előfizetést használ, akkor országon belül is szerepet játszhatnak az okostelefonok térkép-letöltögetési szokásai. A vizsgált hét applikáció közül a – Magyarországon is népszerű – Waze, illetve az iPhone-okon lévő Apple Térképek kizárólag online térképeket használnak. A Google Maps egykörzetnyi térképet hajlandó tárolni. A Here WeGo (az egykori Nokia-térképek utóda) esetében viszont gyakorlatilag csak a telefon tárolókapacitása szab határt annak, hány ország térképét lehet előre betárolni. Mindez azért is érdekes azoknak, akiknek figyelniük kell az adatmennyiségre, mert
a német mérés szerint egy 12 kilométeres városi úthoz az Apple 10 megabyte adatot tölt le, a Google 6–8 MB-ot, míg eltárolt térképekkel ugyanez az útszakasz kevesebb mint 1 MB forgalmat generál.
Az okostelefonok azonban nemcsak az adatzabálásban gyorsak, hanem egyébként is. Jobb a processzoruk, mint a külön készülékeké, így érzékelhető másodpercekkel hamarabb elkészülnek az útvonal számításával vagy módosításával. Nyilván ezzel is összefügg, hogy pusztán a navigáció pontversenyében – azaz a legfontosabb szempontból – a 14 megoldás közül kis előnnyel a Google térképének Androidon futtatható változata bizonyult a legflottabbnak.
A nemes vetélkedés piaci pikantériája, hogy az izraeli fejlesztésű Waze 2013 óta az amerikai Google tulajdona, a két útvonaltervező mégis egymástól függetlenül működik. Bár az utóbbi időben több példa is volt egyes funkciók átemelésére, azért is nehéz összeolvasztani őket, mert a Waze a közösségi alapon működő appok mintapéldája: a torlódásokról, a rendőri ellenőrzésekről, az útakadályokról a felhasználók értesítik a közösséget, míg a Google Térkép inkább a sok mobiltelefon helyének, mozgásának meghatározása révén monitorozza a forgalom alakulását. És bár a német teszt kissé lepontozta a Waze dugó-előrejelzési képességét, ez az alkalmazás mégis rendre azzal kerül be a hírekbe (újabban idehaza is), hogy dugóelkerülési buzgalmában tömegeket terel a mindaddig kihalt mellékutcákba.
| Galileo életre kel |
A politikától független előnyei is vannak a Galileónak. Az egyik az, hogy a GPS néhány méteres pontosságánál precízebb: már a tesztidőszakban is helyenként képes volt 30 centiméteres felbontásra. A terv az, hogy az önvezető autókra való tekintettel 20 centis pontosságot érnek el, és ezt ingyen szolgáltatják. Más kérdés, hogy katonai célokra a GPS és a Galileo egyaránt képes még pontosabb adatokkal szolgálni, illetve a Galileo vállalatoknak is ígér fizetős és pontosabb szolgáltatásokat. Az általános haszon természetesen az, hogy mind a négy hálózat világszerte igénybe vehető, és négy nyilván megbízhatóbb, mint három. Hogy lesz-e ötödik, az a Brexittel összefüggő kérdés. A GPS-hez hasonlóan a Galileo is sugároz katonai célú jeleket. Ha a britek valóban kilépnének az EU-ból, akkor kimaradnának ebből, és esetleg saját rendszert építenének ki – de ez csak elvi lehetőség. Valószínűbb, hogy szerződéses alapon használhatnák a Galileót. De az is valószínű, hogy – biztonsági megfontolások miatt – beszállítóként már nem jöhetnének számításba.  ESA Más navigációs műholdakhoz hasonlóan a Galileo egységei is nagyon pontos órajelet sugároznak. Ennek alapján lehet világszerte összehangolni például a távközlési hálózatokat vagy a banki rendszereket. Az EU tervei szerint a Galileónak ilyen célokra lesz majd különleges biztonságú fizetős szolgáltatása is, amely megbízhatóan azonosítja a műholdas jeleket, megakadályozva a zavaró adók (jamming) vagy a hamis jelek (spoofing) alkalmazására építő bűnös szándékokat. Ez nem puszta elmélet: kamionokat szoktak például eltéríteni olyan módszerekkel, hogy a műholdas követés ellenére is nyomuk vesszen. Az első, már működő Galileo-szolgáltatások egyike a kereső- és mentőszolgálat. A pontosabb jel révén tengeren vagy hegyekben több óráról állítólag tíz percre rövidíthető le a bajba jutottak helyének meghatározása, ha erre kitalált készülékek speciális jelet küldenek a helyszínről. Azt is tervezik, hogy később ezek a készülékek fogadni is képesek lennének azt a megnyugtató jelzést, hogy már úton van a mentőegység. Más navigációs műholdakhoz hasonlóan a Galileo egységei is nagyon pontos órajelet sugároznak. Ennek alapján lehet világszerte összehangolni például a távközlési hálózatokat vagy a banki rendszereket. Az EU tervei szerint a Galileónak ilyen célokra lesz majd különleges biztonságú fizetős szolgáltatása is, amely megbízhatóan azonosítja a műholdas jeleket, megakadályozva a zavaró adók (jamming) vagy a hamis jelek (spoofing) alkalmazására építő bűnös szándékokat. Ez nem puszta elmélet: kamionokat szoktak például eltéríteni olyan módszerekkel, hogy a műholdas követés ellenére is nyomuk vesszen. Az első, már működő Galileo-szolgáltatások egyike a kereső- és mentőszolgálat. A pontosabb jel révén tengeren vagy hegyekben több óráról állítólag tíz percre rövidíthető le a bajba jutottak helyének meghatározása, ha erre kitalált készülékek speciális jelet küldenek a helyszínről. Azt is tervezik, hogy később ezek a készülékek fogadni is képesek lennének azt a megnyugtató jelzést, hogy már úton van a mentőegység. |
A cikk a HVG hetilap 2019/7. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
