Szinte napra pontosan egy éve annak, hogy a NASA – több halasztás után – útnak indította a Parker Solar Probe nevű űrszondáját. A szerkezet azért is különleges, mert az minden eddiginél közelebb merészkedett a Naphoz. Míg az 1970-es években útnak indított Helios–1 és Helios–2 német-amerikai űrszondák 45 millió kilométerre közelítették meg az égitestet, a Parker 6,1 millió kilométeres közelbe merészkedett. Mindezt azért tehette meg, mert egy speciális, 12 centiméteres hőpajzs védi az eszközt.

2018 novemberében aztán a Nap koronájába merült a szerkezet, decemberében pedig már fotókat is küldött róla. Az űrszonda szeptember 1-jén ismét megközelíti a csillagot, ám előtte hazaküldte az adatokat az első két "találkozásról".

A rendszer 22 GB adatot küldött el a Földre, ami 50 százalékkal több az eredetinél vártnál. A NASA szakemberei szerint mindez azért lehetséges, mert a kommunikációs rendszer sokkal jobban működik, mint arra előzetesen számítani lehetett.

A tudományos csapat azt várja, hogy július 24-e és augusztus 15-e között további 25 GB adatot juttasson el a Földre.

Hogy pontosan milyen információkat közölt a szonda, és abból mit tudnak kiolvasni a tudósok, arra az év második felében derülhet fény. Addigra viszont már megtörténik a harmadik "közeledés" is, ami augusztus 27-én indul, és szeptember 1-jén érheti el a "csúcspontot". A szakemberek azt remélik, hogy a mérésekből sikerül választ találni olyan kérdésekre, mint például, hogy miért forróbb a Nap koronája, mint a felszíne.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.