A szennyezett levegőben élő embereknél nagyobb kockázattal alakul ki bipoláris zavar vagy depresszió – állítják a kutatók, akik amerikai és dán páciensek millióinak adatait elemezték. Andrey Rzhetsky, a tanulmány vezető szerzője, a Chicagói Egyetem kutatója kiemelte, hogy miközben a mentális betegségeknek számos kiváltó oka lehet, ezek között a levegő szennyezettsége egy új tényező. Hozzáfűzte: a kutyákkal és rágcsálókkal végzett kísérletek azt mutatták, hogy a légszennyezettség bejut az agyba, ahol gyulladást okoz, ami olyan tünetekkel jár, mint a depresszió. "Nagyon lehetséges, hogy ugyanez az embereknél is megtörténhet" – hangsúlyozta.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a légszennyezettség évente 7 millió ember halálát okozza, ami több, mint ahányan összesen meghalnak a háborúk, gyilkosságok, tuberkolózis, AIDS és malária következtében. A ma született gyermekek életét átlagosan 20 hónappal rövidíti meg a szennyezett levegő – állapította meg a Health Effects Institute amerikai nonprofit kutatóintézet idei jelentése.

Egy 2017-es térkép a hazai légszennyezettségről

Időkép

Miközben a légszennyezettség fizikai hatásaival sok tanulmány foglalkozott már, a mentális betegségekkel való kapcsolata kevéssé kutatott téma.

A PLoS Biology folyóiratban publikált tanulmányban 151 millió amerikai és 1,4 millió dán lakos egészségügyi adatait és a helyi légszennyezettségi adatokat hasonlították össze. A dán páciensek esetében tízéves korig vizsgálták a mentális betegség kialakulása és a légszennyezettség közötti összefüggést, az Egyesült Államokban pedig valós időben vizsgálták a légszennyezettség szintjét.

A légszennyezettségnek való kitettség gyermekkorban több mint kétszeresére emelte a skizofrénia kockázatát a dán páciensek körében, de a személyiségzavaros, depressziós és bipoláris zavarban szenvedők aránya is megnőtt. Az amerikai adatok is megerősítették, hogy a légszennyezettség kapcsolatba hozható a bipoláris zavar és a depresszió magasabb arányával, de egyéb mentális állapottal, köztük a skizofréniával, epilepsziával vagy Parkinson-kórral nem találtak kapcsolatot.

A tanulmánnyal egyidejűleg megjelent kommentár, amelynek szerzője a Stanford Egyetem professzora, John Ioannidis, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy miközben a kutatás felvetette annak lehetőségét, hogy a légszennyezettség mentális betegséget okozhat, a kutatóknak nem sikerült ezt egyértelműen igazolniuk. "A nagy adatbázisok elemzése ellenére a rendelkezésre álló bizonyítékoknak jelentős hiányosságai vannak, és a lehetséges torzítások hosszú sora érvénytelenítheti a megfigyelt kapcsolódásokat" – írta a professzor bírálatában.

Ha értesülni szeretne a fejleményekről, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.