A fúziós erőmű megalkotásával tulajdonképpen a Nap energiáját hozzák a Földre a tudósok. Zoletnik Sándor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az M1 tévécsatornának elmagyarázta, hogy a már Teller Ede által is propagált ötlet a hidrogénatommagok egyesülésével működik: az elemi hidrogén két izotópja, a deutérium és trícium nagy nyomáson és magas hőmérsékleten történő fúziója szolgáltatja az energiát. Ezt szeretnék megvalósítani itt, a Földön, valahogy úgy, ahogy a csillagokban is történik.

HVG

Zoletnik Sándor szerint a Nap közepén körülbelül 10 millió kelvin fokos hőmérséklet van, itt a Földön azonban ennek a tízszeresét kellene előidézni ahhoz, hogy működjön a folyamat. "Ez adja a nehézséget, ez olyan energiatermelési mód volna, ami extrém körülményeket igényel, itt a Földön olyan berendezéseket kell alkotni, amelyek még soha nem voltak a világban, és ehhez óriási tudásra van szükség" – hangsúlyozta a tudós, aki szerint fizikai és technikai problémák egyaránt megoldásra várnak még.

[15 000 000 Celsius-fokot mértek a fúziós erőmű belsejében, ami 2030-ra már adhat energiát]

A fizikus szerint 2025-26-ban már tesztelhetik a fő egységeket. Ezután a 2030-as években lehet demonstrálni, hogy fizikailag hogyan lehet egy ilyen folyamatot megvalósítani. Zoletnik Sándor úgy véli, valamikor a század második felében már működhetnek ilyen erőművek.

Ha megépül a reaktor, amely a mindennapi életben leginkább elektromos energiatermelésre használható, és 100-200 év múlva ezek az erőművek el tudnak terjedni, akkor nem lesz szükség a szén-dioxid-kibocsátás korlátozására.

A termonukleáris erőművek ugyanis – a mai atomerőművekkel ellentétben – nem termelnek hosszútávon bomló radioaktív anyagokat és szén-dioxidot sem.

Ha kíváncsi a fejleményekre, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.