szerző:
László Ferenc

A Full HD-nél tizenhatszor nagyobb felbontás igen komoly benyomást kelt a tévénézőben, az viszont más kérdés, hogy az álomszerű első találkozást követően a szürke hétköznapokban mennyi haszna van/lesz a 4K követőjének.

A televíziók gyártásával foglalkozó cégek felől jó ideje árad az izzadtságszag. Ezek a gyártók ugyanis folyamatosan azon erőlködnek, hogy lenyomjanak valamilyen új technológiát a vásárlók torkán, függetlenül attól, hogy arra mennyi szükségük van. Emlékezzünk csak vissza a 3D-s tévékre, melyek néhány éve szinte mindent elárasztottak, mára azonban lényegében kikoptak a piacról.

Hasonlóan szerény karriert futottak be az íveltkijelzős készülékek, aztán pedig az elmúlt időkben a nagy dinamikatartományú HDR funkció került a fókuszba ebben a szektorban. Egyedül talán az okostévé koncepció, illetve a Full HD-t váltó 4K felbontás tudta tartósan megvetni a lábát a piacon, ezekben van a legtöbb ráció. De máris itt az utóbbi utódja, a 8K. Megnéztük, hogy mit tud a gyakorlatban az első ilyen televízió.

Első fecske

A világ első kereskedelmi forgalomba szánt 8K televíziós készülékét a közelmúltban a Sharp dobta piacra. Ez a japán tévé azonban csak limitáltan vált elérhetővé, szemben a Samsung által nyáron útjára indított Q900R-rel, mely többek közt hazánkban is megvásárolható, ráadásul kapásból három méretben, 65, 75, illetve 85 colos képátlójú változatban. Mi a legkisebb, de még így is 163 centiméteres képátlójú modellt fogtuk vallatóra.

©
©

A 30 kilogrammos tévé dobozból kiszedése és összeszerelése kétemberes feladat, nem is annyira a jelentős tömeg, hanem inkább a hatalmas méret miatt. A készülék vékony, de azért nem olyan papírvékony, mint a rivális LG által kínált OLED termékek. A Samsung ugyanis továbbra is a hasonló elnevezésű, de teljesen más elven működő QLED, vagyis LED háttérvilágítású LCD technológiát favorizálja. Ennek előnye a hatalmas fényerő, viszont hátránya az elmaradhatatlan háttérvilágítás és a szolidabb kontrasztarány.

A képernyő mellé egy úgynevezett One Connect Box is jár. Tulajdonképpen ebben rejtőzik az összes intelligencia, ez a dobozka vezérli magát a képmegjelenítőt. Rendkívül elegáns megoldás, hogy a könnyen elrejthető box és az lenyűgöző képernyő között egyetlen vékonyka kábel teremt kapcsolatot. És nemcsak a HDMI-kábeleket, hanem az USB-eszközöket és még a tápkábelt is a dobozba kell csatlakoztatni, onnan pedig minden (adat, áram) az említett egyetlen kábelen utazik át a tévére.

©

A minimalista és szupermodern távirányítóval néhány perc alatt mindent könnyen be lehet állítani, legyen szó a kábeltévés és a műholdas tévécsatornákról, vagy éppen a vezeték nélküli internetről. A komolyabb okostévés funkciók kihasználásakor jól jöhet, hogy okostelefonos alkalmazással (Android, iOS), illetve egérrel és billentyűzettel is vezérelhető a készülék.

Milyen a képe?

7680 képpont vízszintesen. 4320 képpont függőlegesen. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, gyorsan kijön, hogy 33 megapixelhez van szerencsénk. Vagyis négyszer több apró képrészletet kapunk, mint a nem is olyan rég elterjedt 4K esetében, a Full HD-hez viszonyítva pedig tizenhatszoros a növekmény. Ez már így leírva is impresszív, hát még élőben megtapasztalva.

©

A 65 colos felületű 33 megapixeles tartalmak 2-3 méteres távolságból lehengerlően jól mutatnak. De ebben még nincs semmi különös, hiszen ez már a 8 megapixeles 4K esetében is így volt. Az állunk akkor esik le, amikor 1 méternél közelebbről nézzük a hatalmas képernyőt. Ilyenkor ugyanis kiderül, hogy például a kikötői jelenetnél még az éttermek és a boltok legkisebb feliratai is jól olvashatók.

©
©
©

Érdemes belegondolni abba, hogy milyen számítási teljesítmény szükségeltetik ahhoz, hogy másodpercenként 30 darab 33 megapixeles állóképet jelenítsen meg a technika. Emiatt melegszik is a rendszer, ha natív 8K tartalmat jelenítünk meg rajta. 60 fps-t csak 4K, vagy ennél alacsonyabb felbontás esetében kapunk.

A HDR10+ támogatásnak köszönhetően a legsötétebb és legvilágosabb részek is tartalmaznak képi információt, és felhősödős jelenséget szinte egyáltalán nem tapasztaltunk. A képminőségbe szinte lehetetlen belekötni, bár megjegyzendő, hogy valódi mély feketét továbbra is csak a rivális OLED készülékek tudnak megjeleníteni.

Szép, szép, de van értelme?

Amennyiben egy 65 colos képátlójú Full HD tévénk van, akkor körülbelül 2,6 méterről érdemes néznünk a képét, ugyanis ha ennél hátrébb ülünk tőle, akkor a szemünk már nem lát minden apró részletet. 65 colos 4K példány esetében ez a távolság mintegy 1,4 méter, vagyis itt már igen közel kell helyet foglalnunk a vizuális élvezetek maximális kihasználásához. És ez még semmi ahhoz képest, hogy egy 65 colos 8K képernyőt elvileg 60 centiméterről kellene bambulni ahhoz, hogy igazán legyen értelme a felbontás egekbe növelésének.

©
©

Vagyis a 8K-nak – és hasonlóan a 4K-nak is – akkor van igazán értelme, ha egyrészt közelről nézzük a tévét, másrészt pedig ha tényleg hatalmas annak a képernyője. Itt nyernek igazán értelmet a 75 és 85 colos behemótok.

Ugyancsak kényes kérdés, hogy mennyi 8K tartalom érhető el jelenleg. Nagyon kevés. Sokkal kevesebb, mint a még mindig csak szárnyait bontogató 4K esetében. Nem is csoda, hiszen egyelőre még kevés olyan kamera létezik, amellyel 8K-ban lehet dolgozni. Az első 8K film a Galaxis őrzői 2 volt, amit aztán a Ragadozó városok és az Új mutánsok című hollywoodi alkotások követtek a sorban.

A YouTube-ra már évek óta fel lehet tölteni 8K anyagokat, az Astra műholdon már folynak a 8K tesztek és az ígéretek szerint a 2020-as tokiói olimpiát már 8K-ban fogják rögzíteni és a szerencsésebb országokban (leginkább Japánban) közvetíteni is. Tévézés fronton itthon egyelőre még a 4K-t sem igazán sikerült megugrani: a Barátok Köztöt egy ideje már 4K-ban veszik fel, de nézni jó ideig még maximum csak Full HD-ben lehet majd.

©

A Samsung tévéje ugyan alkalmas a 4K-ról 8K-ra, illetve az SDR-ről HDR-re történő felkonvertálásra, de értelemszerűen csodákra még akkor sem képes, ha gépi tanulást és mesterséges intelligenciát is bevet a cél élérésének érdekében.

Mit tud még?

A 12 milliméteres kávájú Samsung Q900R a dél-koreai gyártó saját fejlesztésű Tizen operációs rendszerét futtatja, amire az alkalmazásboltban körülbelül 150 különböző alkalmazás érhető el. A Netflix, Google Play Filmek, YouTube és egyéb hasonló applikációk hibátlanul futnak, és mára eljutottunk arra a szintre, hogy tévén is hasonlóan jó élmény mellett böngészhetjük tévén, mint a számítógépünkön vagy a mobilunkon.

©
©

A hangvezérlés továbbra is csak korlátozottan, hat nyelven érhető el, melyek között nem meglepő módon nincs ott a magyar. A médialejátszó funkciókat nem sok kritika érheti, a tévé lényegében minden audiovideo- és felirat formátumot támogat, egyedül a DTS HD hangsávba törik bele a bicskája. A 4.2-es integrált hangrendszer 60 W teljesítményű, és bár minden eddigi tévés hangszórónál jobban szól, egy normál házimozi szettet értelemszerűen nem képes helyettesíteni.

A tévének inaktív állapotban nem feltétlenül kell fekete képernyővel szomorkodnia. Kapunk ugyanis egy Ambient üzemmódot, amikor a készülék relatíve alacsony fogyasztás mellett fixen megjeleníti a mögötte/mellette lévő környezetének a képét. Vagyis megpróbál beleolvadni a környezetébe, amihez a telefonunkkal néhány fotót kell készíteni a tévé melletti dolgokról. Tapasztalataink szerint ez leginkább homogén környezetben, például egy egyszínű, vagy mintás tapéta esetében működik jól.

A készülék mindössze D energiahatékonysági besorolással rendelkezik, maximális fogyasztása a 352 W-ot is elérheti.

©

Konklúzió, árak

+ : elképesztő 8K képminőség, időtálló hardver, korrekt médialejátszó és okostévé funkciók.

: kevés 8K tartalom, melegedési hajlam, magas ár.

A Samsung Q900R megmutatja számunkra azt, hogy körülbelül milyenek lesznek néhány év múlva a széles körben használatos televíziókészülékek. 8K tartalmak hiányában egyelőre teljesen felesleges és drága mulatság felugrani a még csak lomhán zakatoló 8K-vonatra.

Más kérdés, hogy az igen rövid optimális nézési távolság miatt néhány év múlva, a csapból folyó 8K-tartalmak ideális világában sem feltétlenül lesz túl sok hozzáadott érték a 8K tévékben. Maximum annyi, hogy nemcsak a kanapén ülve lesz kristálytiszta és szuperéles a tévé képe, hanem akkor is, amikor néhány centiméterre elsétálunk mellette kávéval a kezünkben.

A kipróbált 65 colos tévé hazai ára 1-1,2 millió forint magasságában mozog. A 75 colos testvérmodell 1,8 millió forintba kerül, a 85 colos csúcsverzió árcéduláján pedig 3,6 millió forintos összeg olvasható.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
László Ferenc Tech

A Trónok harcával kezdődik a 8K tévék forradalma

A Berlinben zajló IFA 2018 szakkiálításon megnéztük a Full HD-nél tizenhatszor nagyobb felbontású új tévéket, amelyek ősszel a boltokba is megérkeznek. Sőt, jönnek a kamerás hűtők és a két részre osztott okossütők is.

Várhelyi kénytelen lesz megtagadni Orbánt, ha bővítési biztos akar lenni

Várhelyi kénytelen lesz megtagadni Orbánt, ha bővítési biztos akar lenni

András herceg a nőre nem emlékszik, más részletekre viszont nagyon is

András herceg a nőre nem emlékszik, más részletekre viszont nagyon is

Műemlék épületet bont a kormány a Pénzügyminisztérium Várba költözése miatt

Műemlék épületet bont a kormány a Pénzügyminisztérium Várba költözése miatt

Megszületett az ATV műsorvezetőjének kisfia

Megszületett az ATV műsorvezetőjének kisfia

Lecsaptak a rendőrök a budapesti bulihelyekre

Lecsaptak a rendőrök a budapesti bulihelyekre

20 órán át haldoklott az út mellett az elgázolt medve, leváltják a hargitai prefektust

20 órán át haldoklott az út mellett az elgázolt medve, leváltják a hargitai prefektust