szerző:
László Ferenc
Tetszett a cikk?

A Full HD-nél tizenhatszor nagyobb felbontás igen komoly benyomást kelt a tévénézőben, az viszont más kérdés, hogy az álomszerű első találkozást követően a szürke hétköznapokban mennyi haszna van/lesz a 4K követőjének.

A televíziók gyártásával foglalkozó cégek felől jó ideje árad az izzadtságszag. Ezek a gyártók ugyanis folyamatosan azon erőlködnek, hogy lenyomjanak valamilyen új technológiát a vásárlók torkán, függetlenül attól, hogy arra mennyi szükségük van. Emlékezzünk csak vissza a 3D-s tévékre, melyek néhány éve szinte mindent elárasztottak, mára azonban lényegében kikoptak a piacról.

Hasonlóan szerény karriert futottak be az íveltkijelzős készülékek, aztán pedig az elmúlt időkben a nagy dinamikatartományú HDR funkció került a fókuszba ebben a szektorban. Egyedül talán az okostévé koncepció, illetve a Full HD-t váltó 4K felbontás tudta tartósan megvetni a lábát a piacon, ezekben van a legtöbb ráció. De máris itt az utóbbi utódja, a 8K. Megnéztük, hogy mit tud a gyakorlatban az első ilyen televízió.

Első fecske

A világ első kereskedelmi forgalomba szánt 8K televíziós készülékét a közelmúltban a Sharp dobta piacra. Ez a japán tévé azonban csak limitáltan vált elérhetővé, szemben a Samsung által nyáron útjára indított Q900R-rel, mely többek közt hazánkban is megvásárolható, ráadásul kapásból három méretben, 65, 75, illetve 85 colos képátlójú változatban. Mi a legkisebb, de még így is 163 centiméteres képátlójú modellt fogtuk vallatóra.

©
©

A 30 kilogrammos tévé dobozból kiszedése és összeszerelése kétemberes feladat, nem is annyira a jelentős tömeg, hanem inkább a hatalmas méret miatt. A készülék vékony, de azért nem olyan papírvékony, mint a rivális LG által kínált OLED termékek. A Samsung ugyanis továbbra is a hasonló elnevezésű, de teljesen más elven működő QLED, vagyis LED háttérvilágítású LCD technológiát favorizálja. Ennek előnye a hatalmas fényerő, viszont hátránya az elmaradhatatlan háttérvilágítás és a szolidabb kontrasztarány.

A képernyő mellé egy úgynevezett One Connect Box is jár. Tulajdonképpen ebben rejtőzik az összes intelligencia, ez a dobozka vezérli magát a képmegjelenítőt. Rendkívül elegáns megoldás, hogy a könnyen elrejthető box és az lenyűgöző képernyő között egyetlen vékonyka kábel teremt kapcsolatot. És nemcsak a HDMI-kábeleket, hanem az USB-eszközöket és még a tápkábelt is a dobozba kell csatlakoztatni, onnan pedig minden (adat, áram) az említett egyetlen kábelen utazik át a tévére.

©

A minimalista és szupermodern távirányítóval néhány perc alatt mindent könnyen be lehet állítani, legyen szó a kábeltévés és a műholdas tévécsatornákról, vagy éppen a vezeték nélküli internetről. A komolyabb okostévés funkciók kihasználásakor jól jöhet, hogy okostelefonos alkalmazással (Android, iOS), illetve egérrel és billentyűzettel is vezérelhető a készülék.

Milyen a képe?

7680 képpont vízszintesen. 4320 képpont függőlegesen. Ha ezt a két számot összeszorozzuk, gyorsan kijön, hogy 33 megapixelhez van szerencsénk. Vagyis négyszer több apró képrészletet kapunk, mint a nem is olyan rég elterjedt 4K esetében, a Full HD-hez viszonyítva pedig tizenhatszoros a növekmény. Ez már így leírva is impresszív, hát még élőben megtapasztalva.

©

A 65 colos felületű 33 megapixeles tartalmak 2-3 méteres távolságból lehengerlően jól mutatnak. De ebben még nincs semmi különös, hiszen ez már a 8 megapixeles 4K esetében is így volt. Az állunk akkor esik le, amikor 1 méternél közelebbről nézzük a hatalmas képernyőt. Ilyenkor ugyanis kiderül, hogy például a kikötői jelenetnél még az éttermek és a boltok legkisebb feliratai is jól olvashatók.

©
©
©

Érdemes belegondolni abba, hogy milyen számítási teljesítmény szükségeltetik ahhoz, hogy másodpercenként 30 darab 33 megapixeles állóképet jelenítsen meg a technika. Emiatt melegszik is a rendszer, ha natív 8K tartalmat jelenítünk meg rajta. 60 fps-t csak 4K, vagy ennél alacsonyabb felbontás esetében kapunk.

A HDR10+ támogatásnak köszönhetően a legsötétebb és legvilágosabb részek is tartalmaznak képi információt, és felhősödős jelenséget szinte egyáltalán nem tapasztaltunk. A képminőségbe szinte lehetetlen belekötni, bár megjegyzendő, hogy valódi mély feketét továbbra is csak a rivális OLED készülékek tudnak megjeleníteni.

Szép, szép, de van értelme?

Amennyiben egy 65 colos képátlójú Full HD tévénk van, akkor körülbelül 2,6 méterről érdemes néznünk a képét, ugyanis ha ennél hátrébb ülünk tőle, akkor a szemünk már nem lát minden apró részletet. 65 colos 4K példány esetében ez a távolság mintegy 1,4 méter, vagyis itt már igen közel kell helyet foglalnunk a vizuális élvezetek maximális kihasználásához. És ez még semmi ahhoz képest, hogy egy 65 colos 8K képernyőt elvileg 60 centiméterről kellene bambulni ahhoz, hogy igazán legyen értelme a felbontás egekbe növelésének.

©
©

Vagyis a 8K-nak – és hasonlóan a 4K-nak is – akkor van igazán értelme, ha egyrészt közelről nézzük a tévét, másrészt pedig ha tényleg hatalmas annak a képernyője. Itt nyernek igazán értelmet a 75 és 85 colos behemótok.

Ugyancsak kényes kérdés, hogy mennyi 8K tartalom érhető el jelenleg. Nagyon kevés. Sokkal kevesebb, mint a még mindig csak szárnyait bontogató 4K esetében. Nem is csoda, hiszen egyelőre még kevés olyan kamera létezik, amellyel 8K-ban lehet dolgozni. Az első 8K film a Galaxis őrzői 2 volt, amit aztán a Ragadozó városok és az Új mutánsok című hollywoodi alkotások követtek a sorban.

A YouTube-ra már évek óta fel lehet tölteni 8K anyagokat, az Astra műholdon már folynak a 8K tesztek és az ígéretek szerint a 2020-as tokiói olimpiát már 8K-ban fogják rögzíteni és a szerencsésebb országokban (leginkább Japánban) közvetíteni is. Tévézés fronton itthon egyelőre még a 4K-t sem igazán sikerült megugrani: a Barátok Köztöt egy ideje már 4K-ban veszik fel, de nézni jó ideig még maximum csak Full HD-ben lehet majd.

©

A Samsung tévéje ugyan alkalmas a 4K-ról 8K-ra, illetve az SDR-ről HDR-re történő felkonvertálásra, de értelemszerűen csodákra még akkor sem képes, ha gépi tanulást és mesterséges intelligenciát is bevet a cél élérésének érdekében.

Mit tud még?

A 12 milliméteres kávájú Samsung Q900R a dél-koreai gyártó saját fejlesztésű Tizen operációs rendszerét futtatja, amire az alkalmazásboltban körülbelül 150 különböző alkalmazás érhető el. A Netflix, Google Play Filmek, YouTube és egyéb hasonló applikációk hibátlanul futnak, és mára eljutottunk arra a szintre, hogy tévén is hasonlóan jó élmény mellett böngészhetjük tévén, mint a számítógépünkön vagy a mobilunkon.

©
©

A hangvezérlés továbbra is csak korlátozottan, hat nyelven érhető el, melyek között nem meglepő módon nincs ott a magyar. A médialejátszó funkciókat nem sok kritika érheti, a tévé lényegében minden audiovideo- és felirat formátumot támogat, egyedül a DTS HD hangsávba törik bele a bicskája. A 4.2-es integrált hangrendszer 60 W teljesítményű, és bár minden eddigi tévés hangszórónál jobban szól, egy normál házimozi szettet értelemszerűen nem képes helyettesíteni.

A tévének inaktív állapotban nem feltétlenül kell fekete képernyővel szomorkodnia. Kapunk ugyanis egy Ambient üzemmódot, amikor a készülék relatíve alacsony fogyasztás mellett fixen megjeleníti a mögötte/mellette lévő környezetének a képét. Vagyis megpróbál beleolvadni a környezetébe, amihez a telefonunkkal néhány fotót kell készíteni a tévé melletti dolgokról. Tapasztalataink szerint ez leginkább homogén környezetben, például egy egyszínű, vagy mintás tapéta esetében működik jól.

A készülék mindössze D energiahatékonysági besorolással rendelkezik, maximális fogyasztása a 352 W-ot is elérheti.

©

Konklúzió, árak

+ : elképesztő 8K képminőség, időtálló hardver, korrekt médialejátszó és okostévé funkciók.

: kevés 8K tartalom, melegedési hajlam, magas ár.

A Samsung Q900R megmutatja számunkra azt, hogy körülbelül milyenek lesznek néhány év múlva a széles körben használatos televíziókészülékek. 8K tartalmak hiányában egyelőre teljesen felesleges és drága mulatság felugrani a még csak lomhán zakatoló 8K-vonatra.

Más kérdés, hogy az igen rövid optimális nézési távolság miatt néhány év múlva, a csapból folyó 8K-tartalmak ideális világában sem feltétlenül lesz túl sok hozzáadott érték a 8K tévékben. Maximum annyi, hogy nemcsak a kanapén ülve lesz kristálytiszta és szuperéles a tévé képe, hanem akkor is, amikor néhány centiméterre elsétálunk mellette kávéval a kezünkben.

A kipróbált 65 colos tévé hazai ára 1-1,2 millió forint magasságában mozog. A 75 colos testvérmodell 1,8 millió forintba kerül, a 85 colos csúcsverzió árcéduláján pedig 3,6 millió forintos összeg olvasható.

A többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
László Ferenc Tech

A Trónok harcával kezdődik a 8K tévék forradalma

A Berlinben zajló IFA 2018 szakkiálításon megnéztük a Full HD-nél tizenhatszor nagyobb felbontású új tévéket, amelyek ősszel a boltokba is megérkeznek. Sőt, jönnek a kamerás hűtők és a két részre osztott okossütők is.

Közel 10 milliárd forintért kelt el egy magyar startup

Közel 10 milliárd forintért kelt el egy magyar startup

Egyáltalán nem kellene már földgázba fektetnie az Európai Uniónak

Egyáltalán nem kellene már földgázba fektetnie az Európai Uniónak

Elfogták az Iszlám Állam egyik magas rangú tagját

Elfogták az Iszlám Állam egyik magas rangú tagját