És akkor Orbán azzal fenyeget, hogy ráteszi a kezét a gázcsapra
Trump és Putyin Ukrajnáról tárgyalt; a magyar kormány az építőipar legnagyobbjainak segítene; a májusi hideg reggelek miatt lesz nagyobb az inflációkövető adóemelés.
A tervezettnél két nappal hosszabb konferencián ugyanakkor nem született megállapodás sok más kérdésről, például a szén-dioxid-kibocsátási piacok hatékonyabb szabályozásáról. A legfontosabb feladat a további kibocsátás csökkentési vállalások meghatározása, mivel a tudósok megállapították, a 2015-ös párizsi klímacsúcson elhatározott intézkedések nem elégségesek ahhoz, hogy 2050-ig 1,5-2 Celsius-foknál alacsonyabb szinten tartsák a Föld átlaghőmérsékletének a növekedését.
A BBC beszámolója szerint a kisebb országok akartak radikálisabb kibocsátás-csökkentést elérni, míg a nagyobbak, például az USA, Brazília, India és Kína ellenezte ezeket a kezdeményezéseket. „A madridi csúcs eredményei vegyesek, de mindenképpen nagyon távol vannak attól, amire a tudósok szerint szükség lenne. A legnagyobb szereplők a várakozásoknál rosszabbul teljesítettek, ám a kis szigetországoknak, valamint az európai, afrikai és latin-amerikai országoknak köszönhetően az így lehetséges legjobb eredményt értük el” – vélekedett a BBC szerint Laurence Tubiana, a 2015-ös párizsi csúcs egyik meghatározó szereplője.
