Sportolók, akik tévesen nőnek hitték magukat, de volt, aki csalt - Szextörténetek a múlt századból

2 perc

2019.05.18. 17:01

A XX. században olyan is előfordult, hogy valaki csalt, mert valóban férfi volt, de eltitkolta - egy ideig. Többek ügye ennél bonyolultabb. Volt, amikor az érintettek jóhiszeműen gondolták magukat nőnek, csak később derült ki, hogy tévedtek. Volt, akit először nőnek találtak, aztán férfinek, majd rehabilitálni kellett, mert ezúttal az ellenőrök tévedtek.

Ebben a cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy sem a tudomány, sem a sportvezetők nem tudnak megnyugtató választ adni arra, ki mitől tekintendő igazi nőnek vagy férfinak a stadionokban. Az alábbiakban felidézünk öt - többféleképpen tanulságos - esetet a múlt századból, amelyek többsége ugyanezt erősíti.

Dora Ratjen: a legenda szerint a nácik - a végül a magyar Csák Ibolya győzelmével végződött - magasugrásban azért indítottak egy lánynak öltözött fiút az 1936-os berlini olimpián, nehogy egy nagy esélyes, egy német zsidó legyen a legjobb. A nácik ilyen szerepének ellentmond, hogy amikor Ratjen 1938-ban, 19 évesen lelepleződött (egy hosszabb vonatút közben nem tudott megborotválkozni), a nácik nem tussolták el a botrányát. Ezután érmeitől megfosztva, férfiként élt. Valóban az is volt, csak a születésekor egy kisebb anatómiai rendellenesség megtévesztette a bábát, a szülők pedig inkább neki hittek, és később már nem merték helyrehozni a hibát.

Stella Walsh: az 1930-as évek egyik legjobb futónőjéről, egy lengyel születésű amerikairól csak a halála után derült ki, hogy férfiszervei is voltak. A boncolásra azért lett szükség, mert 1980-ban fegyveres áruházi rablás áldozatául esett. Ennek fényében érdekes: amikor Walsh 1936-ban ezüstérmes lett az olimpián, azzal gyanúsította aranyérmes riválisát, Helen Stephenst, hogy azért tudta legyőzni, mert valójában férfi.

Irina és Tamara Pressz: az ukrán testvérpár szovjet színekben sorra nyerte az érmeket több atlétikai számban is. Ezért és erős testalkatuk miatt az a gyanú lebegett körülöttük, hogy nem igazi nők. Ellenük szólt, hogy amikor 1966-ban bevezették a szexkontrollt, jó teljesítményeik ellenére váratlanul visszavonultak. Azóta sem derült ki, mennyi lehetett az igazság a találgatásokban.

Erika Schinegger: 1966-ban az osztrákok egyetlen aranyérmét vitte haza a sívilágbajnokságról, de egy évvel később a genetikai vizsgálat megállapította a magát nőnek tartó sportolóról azt, amit ő maga sem tudott. A legjobb orvosokkal operáltatta át magát, apa és nagyapa lett belőle, és a maga idejében bátornak számító könyvvel is vállalta a sorsát.

Maria José Martínez-Patino: a genetikai vizsgálatok bizonytalanságát mutatta a spanyol akadályfutó esete. 1983-ban nőnek minősítették, de 1985-ben, amikor otthon felejtette a papírjait, és Japánban egy verseny előtt megismételték a vizsgálatot, az ellenkezője derült ki. Többéves jogvita után rehabilitálták. Ő azok közé tartozik, akiknek férfikromoszómáik vannak, de szervezetük alig reagál a tesztoszteronra, ezért női testtel élnek, és nőnek is érzik magukat.

(Kiemelt képünkön: Dora Ratjen)