Bedő Iván
Bedő Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A rövidhullámú rádiózás nem szűnt meg, csak átalakul. A törökök is így kapnak pluszinformációkat Nyugatról.

„Induljon újra a Szabad Európa magyar adása” – legutóbb Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester melegítette fel az ellenzéki körökben fel-felbukkanó ötletet. Ez aligha értelmezhető másképp, mint hogy a magyar sajtószabadság lyukainak betömködéséhez külföldi segítség is kellene. Az ötlet nem mondható a valóságtól elrugaszkodottnak, már csak azért sem, mert a klasszikus rövidhullámú rádiózás három nagyágyúja és egy fiatalabb adó épp április végén indított új csatornát a sajtószabadság terén szintén kihívásokkal küzdő Törökországot megcélozva. A koordináció a bonni Deutsche Welle (DW) kezében van, a három további partner a BBC, a France24 és az Amerika Hangja. Ez az első eset, hogy négy résztvevő közösen indít külföldi adást.

Kép a DW török nyelvű adásából. Ilyen nagy dolog a szabadság?
©

A rövidhullámú rádiózás – amely idehaza évtizedeken át leginkább a müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) adását jelentette – mindmáig nem ment ki a divatból, bár kissé háttérbe szorult a műholdas és internetes megoldások mögött. Saját adataik szerint többféle technikával és sok nyelven a Deutsche Welle 320, a BBC Világszolgálata 279, az Amerika Hangja 275 millió embert ér el a földkerekségen. A törököknek szóló új „műsor”, az ország előhívószámáról elnevezett +90, a kor követelményeinek megfelelően nem más, mint egy YouTube-csatorna. Mégpedig nem előzmény nélkül. A DW eddig is föltett videókat a török nyelvű YouTube-csatornájára, melyeknek darabonként jellemzően pár tízezres nézettségük van, ami nem rossz, de a négyek összefogásával nyilván fejleszthető. A DW egyébként is felfigyelt arra, hogy az utóbbi időben sokkal többen hallgatják és nézik török műsorait. Az adó intendánsa, Peter Limbourg arra számít, hogy főképp a fiatalabb törökök körében szereznek új nézőket. Az első témák között szerepel a törökországi építőipar válsága, a gyermekházasságok ügye vagy a frissdiplomások munkanélkülisége.

©

A propagandaoffenzívát olyan diplomatikus körítés övezi, ami NATO-szövetségesek között nyilván elkerülhetetlen. Limbourg szerint az új kínálatra nemcsak a törökországi véleményszabadság kényes helyzete miatt van szükség, hanem azért is, mert a sokrétű kapcsolatok miatt nagy az információigény. Sőt Bonnból előre tájékoztatták az ankarai kormányt a csatorna indításáról, és kérték is, hogy a török vezetők adjanak majd interjúkat számukra. Ügyes csavarral a DW közleménye ehhez kapcsolódva hangsúlyozza, hogy főleg bonyolult ügyekben fontos a vélemények teljes skálájának bemutatása.

Szintén ügyes megoldásnak tűnik, hogy éppen a YouTube-ot választották az új csatorna platformjául. Limbourg abban bízik, hogy a török hatóságok nem fogják az egész YouTube-ot lekapcsolni a +90 miatt, a YouTube pedig nem fog egyes videókat letiltani a kormány nyomására. Azzal viszont számolnak, hogy a hozzászólásokat gondosan kell menedzselni, mert a török kormány tudja, hogyan lehet akár tömegeket mozgósítani a kényelmetlen tartalmak ellen.

Hallhatóan jól megy

A YouTube-on „újrafeltalált” tévézésnek is köszönhető, hogy hosszú évek után az internetes rádióműsorként meghatározható podcastok is felkapottak lettek. A különféle tematikával próbálkozó – leginkább talán életmód és gamer vonalon sikeres – youtuberek hódítása után, illetve mellett már világszerte több országban, köztük Magyarországon is érezhető, hogy egyre többen hallgatnak ilyen, előre rögzített, az internetről bármikor letölthető vagy online hallgatható adásokat. A trendeket jól jelző amerikai piacon meg is mérték, mennyire jól mennek a podcastok. Az Edison Research kutatócég szerint 2008-ban az Egyesült Államokban élők mindössze 9 százaléka állította, hogy a megelőző egy hónap során hallgatott legalább egy ilyen adást. A rá következő években stagnált vagy csak alig nőtt a hasonló választ adók aránya, az utóbbi időben azonban látványos növekedés tapasztalható. A tavalyi mérés alapján az amerikaiak 26 százaléka hallgatott podcastot, az idei prognózis szerint már a 32 százalékuk „újrádiózik” majd.

Van mit fogyasztani, már csak azért is, mert az eleinte nagyobb arányban jelen lévő szórakoztató tartalmak mellett sorra tűnnek fel a közéleti műsorok is. A véleményszabadság szempontjából érdekes, hogy a The National című, egyesült arab emírségekbeli híroldal minapi riportja szerint az arab világban is megjelentek a politikai és társadalmi-kulturális kérdésekkel foglalkozó műsorok.

A cikk a HVG hetilap 2019/21. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Gigantikus, lebomló festményt festettek az Eiffel-torony lábához

Gigantikus, lebomló festményt festettek az Eiffel-torony lábához

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

A jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az önbizalomhoz

Apák napja alkalmából végre közelről is láthatjuk Meghan Markle és Harry herceg gyermekét

Apák napja alkalmából végre közelről is láthatjuk Meghan Markle és Harry herceg gyermekét

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé

Több kellemetlen meglepetés éri, ha ma indul Horvátország felé

Három autó ütközött össze Újbudán

Három autó ütközött össze Újbudán

Magyarországgal példálózva emlékeztetnek a független sajtó fontosságára osztrák főszerkesztők

Magyarországgal példálózva emlékeztetnek a független sajtó fontosságára osztrák főszerkesztők