A rövidhullámú rádiózás nem szűnt meg, csak átalakul. A törökök is így kapnak pluszinformációkat Nyugatról.
„Induljon újra a Szabad Európa magyar adása” – legutóbb Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester melegítette fel az ellenzéki körökben fel-felbukkanó ötletet. Ez aligha értelmezhető másképp, mint hogy a magyar sajtószabadság lyukainak betömködéséhez külföldi segítség is kellene. Az ötlet nem mondható a valóságtól elrugaszkodottnak, már csak azért sem, mert a klasszikus rövidhullámú rádiózás három nagyágyúja és egy fiatalabb adó épp április végén indított új csatornát a sajtószabadság terén szintén kihívásokkal küzdő Törökországot megcélozva. A koordináció a bonni Deutsche Welle (DW) kezében van, a három további partner a BBC, a France24 és az Amerika Hangja. Ez az első eset, hogy négy résztvevő közösen indít külföldi adást.
A rövidhullámú rádiózás – amely idehaza évtizedeken át leginkább a müncheni Szabad Európa Rádió (SZER) adását jelentette – mindmáig nem ment ki a divatból, bár kissé háttérbe szorult a műholdas és internetes megoldások mögött. Saját adataik szerint többféle technikával és sok nyelven a Deutsche Welle 320, a BBC Világszolgálata 279, az Amerika Hangja 275 millió embert ér el a földkerekségen. A törököknek szóló új „műsor”, az ország előhívószámáról elnevezett +90, a kor követelményeinek megfelelően nem más, mint egy YouTube-csatorna. Mégpedig nem előzmény nélkül. A DW eddig is föltett videókat a török nyelvű YouTube-csatornájára, melyeknek darabonként jellemzően pár tízezres nézettségük van, ami nem rossz, de a négyek összefogásával nyilván fejleszthető. A DW egyébként is felfigyelt arra, hogy az utóbbi időben sokkal többen hallgatják és nézik török műsorait. Az adó intendánsa, Peter Limbourg arra számít, hogy főképp a fiatalabb törökök körében szereznek új nézőket. Az első témák között szerepel a törökországi építőipar válsága, a gyermekházasságok ügye vagy a frissdiplomások munkanélkülisége.
A propagandaoffenzívát olyan diplomatikus körítés övezi, ami NATO-szövetségesek között nyilván elkerülhetetlen. Limbourg szerint az új kínálatra nemcsak a törökországi véleményszabadság kényes helyzete miatt van szükség, hanem azért is, mert a sokrétű kapcsolatok miatt nagy az információigény. Sőt Bonnból előre tájékoztatták az ankarai kormányt a csatorna indításáról, és kérték is, hogy a török vezetők adjanak majd interjúkat számukra. Ügyes csavarral a DW közleménye ehhez kapcsolódva hangsúlyozza, hogy főleg bonyolult ügyekben fontos a vélemények teljes skálájának bemutatása.
Szintén ügyes megoldásnak tűnik, hogy éppen a YouTube-ot választották az új csatorna platformjául. Limbourg abban bízik, hogy a török hatóságok nem fogják az egész YouTube-ot lekapcsolni a +90 miatt, a YouTube pedig nem fog egyes videókat letiltani a kormány nyomására. Azzal viszont számolnak, hogy a hozzászólásokat gondosan kell menedzselni, mert a török kormány tudja, hogyan lehet akár tömegeket mozgósítani a kényelmetlen tartalmak ellen.
| Hallhatóan jól megy |
A YouTube-on „újrafeltalált” tévézésnek is köszönhető, hogy hosszú évek után az internetes rádióműsorként meghatározható podcastok is felkapottak lettek. A különféle tematikával próbálkozó – leginkább talán életmód és gamer vonalon sikeres – youtuberek hódítása után, illetve mellett már világszerte több országban, köztük Magyarországon is érezhető, hogy egyre többen hallgatnak ilyen, előre rögzített, az internetről bármikor letölthető vagy online hallgatható adásokat. A trendeket jól jelző amerikai piacon meg is mérték, mennyire jól mennek a podcastok. Az Edison Research kutatócég szerint 2008-ban az Egyesült Államokban élők mindössze 9 százaléka állította, hogy a megelőző egy hónap során hallgatott legalább egy ilyen adást. A rá következő években stagnált vagy csak alig nőtt a hasonló választ adók aránya, az utóbbi időben azonban látványos növekedés tapasztalható. A tavalyi mérés alapján az amerikaiak 26 százaléka hallgatott podcastot, az idei prognózis szerint már a 32 százalékuk „újrádiózik” majd. Van mit fogyasztani, már csak azért is, mert az eleinte nagyobb arányban jelen lévő szórakoztató tartalmak mellett sorra tűnnek fel a közéleti műsorok is. A véleményszabadság szempontjából érdekes, hogy a The National című, egyesült arab emírségekbeli híroldal minapi riportja szerint az arab világban is megjelentek a politikai és társadalmi-kulturális kérdésekkel foglalkozó műsorok. |
A cikk a HVG hetilap 2019/21. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
