Ki ne szeretne hozzájutni a U2 egy albumához úgy, hogy fizetnie sem kell érte? A széles körben költőinek tűnő kérdésre csattanós válasz érkezett, amikor az Apple 2014 őszén, az iPhone 6 sajtóbemutatója végén fellépő együttes Songs of Innocence című lemezét kérés nélkül töltötte be 500 millió iTunes-felhasználó készülékének zenei könyvtárába. „Helló, Tim Cook, az iPhone-omra került egy U2 nevű vírus. Hogyan tudom letörölni?” – szólt egy akkoriban sokat idézett twitteres bejegyzés.
Az Apple öt napon át tűrte a felhasználói panaszokat, végül a hatodikon kiadta azt a webes eszközt, amelynek segítségével törölni lehetett a mindenkire ráerőltetett ajándékot. Az eset pedig azóta is illusztris példája annak, hogy a felhasználók egy része nem szereti, ha a gyártó utólag, távolról kéretlen dolgokat helyez el a nem kevés pénzért megvásárolt eszközeiken. Az Apple tanult belőle, azóta újdonságainak marketingajánlatait is csak a programba önként jelentkező felhasználóknak küldi ki.
Tim Cook a U2-albumot eltávolító eszközből született mémen
recode
Az efféle beavatkozások egy sokkal kevésbé kellemes formája került a hírekbe az elmúlt napokban. Az elkövető ezúttal a kínai Huawei volt, melynek egyes készülékein nem egy tízmilliók által kedvelt banda új lemeze jelent meg, hanem hirdetések. A „terjesztési modell” és a felhasználói felháborodás megértéséhez tudni kell, hogy a Huawei készülékei egy úgynevezett Magazin feloldás nevű funkcióval érkeznek. A gyártó időről időre összeválogat látványos képeket, majd a pakkot távolról ráküldi a készülékeire, melyek így a lezárt képernyő bekapcsolásakor mindig ebből a csomagból jelenítenek meg egy véletlenszerűen kiválasztott háttérképet. (Aki saját fotót szeretne beállítani, az persze kikapcsolhatja a funkciót, de gyári alapértelmezésként ezzel kerülnek piacra a telefonok.) Ezek közé a fotók közé illesztettek be a múlt héten hirdetéseket. A nyári vakációra ideális helyszíneket bemutató háttérképeken hatalmas „Booking.com” felirat virított, alul pedig egy kis ajánlószöveg és link az akciós szállások adatlapjaira.
[Ön kifizet 330 ezret egy telefonért, aztán a Huawei elkezd rá reklámokat küldeni]
Ez éppen akkor történt, amikor a technológiai szektorban minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a felhasználók védelmére. Például az Apple kimondva-kimondatlanul azzal indokolja termékei magas árszintjét, hogy cserébe ők nem csinálnak hasznot felhasználóik szokásainak figyeléséből és hirdetőknek történő kiszolgáltatásából. Sőt új fejlesztéseik arról szólnak, hogy még a Facebook és a Google ilyen céllal figyelő szemeitől is igyekeznek megvédeni a vásárlóikat.
A Huawei ráadásul fokozottan küzd az adatvédelemmel, hiszen az amerikai–kínai kereskedelmi háború – évek óta nem bizonyított, de egyre hangosabban emlegetett – vádja szerint felhasználóik adatai a kínai kormányzati szervereken is átfuthatnak. Egy ilyen helyzetben különösen érthetetlen, ha az adott esetben 330 ezer forintért megvásárolt telefonok felületét hirdetőknek szolgáltatják ki. Még a hivatalos Huawei-kommunikáció sem érti, mi történhetett, lapzártánkig csak annyi derült ki, hogy napok óta folyik a belső vizsgálat. (Az érintett hirdetéseket pedig törölték a szerverről.)
Twitter / @BeckersCeel
A termékeit a konkurenseinél jellemzően jóval olcsóbban árusító Xiaomi telefonjain sem ismeretlen a jelenség. Amikor tavaly ősszel újságírók rákérdeztek, a kínai vállalat annyit közölt, hogy a hirdetések megjelenítése részét képezi üzleti stratégiájuknak. Némiképp hasonló eset a samsungosokkal is előfordulhatott, de fontos különbség, hogy a dél-koreai gyártónál nem került szóba a felhasználó figyelmének értékesítése. Harmadik fél helyett a Samsung a saját leértékeléseit reklámozza időnként a készülékein, a háttérképek kommercializálása helyett értesítések formájában.
A Microsoft a Windows 10-re való frissítésre biztató üzenetekkel bombázta a korábbi rendszereit használókat, akik aztán, ha váltottak, az új operációs rendszerben már a Start menüben is belefuthatnak harmadik fél által fizetett reklámokba. Egy Windows-licenc egy csúcstelefon árának töredékébe kerül, a hirdetések bevezetése azonban ebben a 30–40 ezer forintos kategóriban sem aratott túl nagy sikert a felhasználók körében.
Microsoft
Egészen máshogy ül a lovon az Amazon. Ugyan az e-könyv-olvasás népszerűsítésében élenjáró vállalat is kiemelt helyen, eszközeinek záró képernyőjén helyez el reklámokat, ám ehhez nemcsak a felhasználó előzetes engedélyét kéri, de még kínál is valamit azoknak, akik hajlandók szembenézni a hirdetésekkel. A „reklámos” Kindle e-olvasókat 20 dollárral olcsóbban adja, ami a 110 dolláros alapmodell esetében például már nem elhanyagolható mértékű kedvezmény.
Vannak, akik kifejezetten keresik a lehetőségét annak, hogy hirdetések kerülhessenek készülékük záró képernyőjére, és mindig egy reklám villanjon fel előttük, amikor előveszik a mobiljukat. Ám ebből nem a készülék gyártója húz hasznot, hanem a felhasználók: ha aktívan használják mobiljukon a reklámmegjelenítő szolgáltatást, akkor rendszeresen pluszpénz érkezik a bankszámlájukra. Meggazdagodni persze nem lehet ebből. Egy-egy hirdetés megjelenítése általában 1-2 centet hoz a konyhára, és a rendszer figyeli, hogy életszerű-e az eszközhasználat, nem próbál-e trükközni az ember. A főleg tőlünk nyugatra aktív szolgáltatásokkal havonta 10-15 dollárra lehet szert tenni.
Bármelyik modell is szimpatikus, az ingyenességért cserébe reklámokkal teletömött szolgáltatások világában nehezen vitatható annak az érzésnek a jogossága, hogy ha valaki kifizet 35 ezer forintot egy szoftverért vagy sokszor ennyit egy mobilkészülékért, akkor legalább ott, rendszerszinten hagyják békén a kereskedelmi üzenetekkel. Az elmúlt hónapok eseményeit nézve azonban úgy tűnik, ez előbb-utóbb és egyre inkább a (még) többe kerülő prémium termékeket megfizetők kiváltságává válik.
A cikk a HVG hetilap 2019/25. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.
