Balogh Csaba
Balogh Csaba

Az új technológiák fejlesztőinek felelőssége nem ér véget, amikor piacra kerül a termék – véli Jony Ive, az Apple ikonikus formatervezője, aki közel három évtizedes közös munka után hagyja ott a vállalatot.

Ha manapság valakit minden idők legnagyobb hatású terméktervezőjeként tartanak számon a mindennapi életet egyre jobban átszövő elektronikai iparban, az nem kizárólag büszkeségre adhat okot. Amennyire jól hangzik ez a címke, annyi aggasztó kérdést is felvet: kiknek lehetne nagyobb felelősségük a túlhasználatból eredő, már-már népbetegséggé fajuló fizikai és mentális problémák dolgában, mint azoknak, akik kezéből a mi kezünk ügyébe kerülnek az újabb és újabb készülékek?

©

Különösen igaz ez Jony Ive-ra, akiről – bár 1992-től kizárólag az Apple projektjein dolgozott – gyakran mondják, hogy egyetlen szerződés aláírásával végül majd' mindegyik számítógép- és telefongyártó tervezője lett. A megállapítás persze félig-meddig vicc, de inkább csak félig, mert tagadhatatlan, hogy az Apple által az elmúlt három évtizedben kiadott minden egyes eszköze, azok formavilága „megihlette” a konkurenseket. Így aztán az Apple főtervezőjének vállát nemcsak szokatlanul széles körből érheti veregetés, hanem különösen súlyos teher is nyomja. „Felelősségteljesen meg kell próbálni megjósolni minél többet [az eszköz bevezetésének] lehetséges következményei közül; és úgy vélem, erkölcsi kötelességed megérteni és enyhíteni azokat, melyeket nem láttál előre” – moralizált tavaly októberben a brit Financial Times újságírójának a távozását minap bejelentő Ive. Az enyhítési kísérletek egyike a ma már az Apple-féle iOS operációs rendszer mellett az Android újabb verzióiba is beépített funkció, mellyel a felhasználó nyomon követheti, mennyi időt tölt a telefon képernyőjére meredve, és korlátokat is beállíthat magának.

Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ive ne szerette volna mindig is elérni, hogy az emberek szenvedélyes rajongói legyenek az általa tervezett termékeknek. „Jonyt érdekelte, miként lehet valamit jól és a célnak megfelelően megalkotni. Kifejezetten az vonzotta, hogyan teheti emberközelivé a technológiát” – jellemezte Peter Phillips egykori kollégáját annak Leander Kahney által jegyzett életrajzában. Ez a szemlélet nemcsak az Apple-nél tervezett készülékeiben nyilvánult meg, hanem egy olyan egyszerű eszköznél is, mint a toll, amit Ive még egyetemi szakmai gyakorlata alatt, a londoni Roberts Weaver Group tervezőirodájában készített. A fehér műanyag borítást kapott íróeszközre egy szükségtelennek tűnő apróságot tervezett, ami akkoriban furcsa újdonságnak számított. Megfigyelte ugyanis, hogy az emberek folyton babrálnak a tollaikkal, ezért sajátja végére egy kis golyót tervezett, hogy amikor valaki nem írásra használja a tollat, akkor se tegye le, hanem játszani tudjon vele. Erre lehetőség is nyílt, mert az ötletet megvette a Zebra japán írószergyártó, és piacra dobta a golyós végű íróalkalmatosságot. Ive szerint a tárgyakhoz való ragaszkodás kiváltása és az ebből fakadó morális felelősség valójában közös nevezőre hozható. „Az egyik legfontosabb, hogy amikor megújítasz valamit, azt ne azért csináld, hogy mássá tedd, hanem azért, hogy jobbá” – fogalmazott a londoni The Independent riporterének az Apple tavaly őszi termékbemutatója után.

[Leander Kahney: Jony Ive – A zseni az Apple termékei mögött]

A távozó tervező szerint ez a szemlélet mára beitta magát az Apple vállalati kultúrájába, és az „iTermékek” ennek mentén fejlődnek majd a jövőben is. Hogy ez mennyiben lesz így, az évek múlva derül csak ki. Az viszont már most meglehetősen valószínűnek látszik, hogy három évtizedet követően nem csak az elektronikai áruházak polcain találkozhatunk majd Ive elveinek materializálódásával. A működését jövőre megkezdő saját vállalkozása révén ugyan továbbra is aktív formálója lesz majd az Apple-termékeknek, de a LoveForm nevű cég beindítása arra is lehetőséget ad majd az 52 éves formatervezőnek, hogy más iparágakban is maradandót alkosson.

Hogy az Apple mihez kezd Jony Ive nélkül, arról kattintás után megnyíló cikkünkben olvashat.

A cikk a HVG hetilap 2019/27. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma

"Legkövérebb és legröpképtelenebb": 70 év után végre 200 fölé emelkedett a bagolypapagájok száma

Pálmaolajban fürdik a világ, de tényleg a bojkott a megoldás ez ellen?

Pálmaolajban fürdik a világ, de tényleg a bojkott a megoldás ez ellen?

Megbüntethették a román játékost, mert nem akart magyar válogatott lenni

Megbüntethették a román játékost, mert nem akart magyar válogatott lenni

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Újabb különleges trélerkombinációt kaptak el a rendőrök

Schilling Árpád: Annyit mondasz, magyar vagy, és lemondóan bólintanak

Schilling Árpád: Annyit mondasz, magyar vagy, és lemondóan bólintanak

Kirabolták a miskolci rendőrkapitány-helyettest

Kirabolták a miskolci rendőrkapitány-helyettest