szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy Délkelet-Ausztráliába csapódott meteorit darabjaiba zárva bukkantak rá.

A meteor 1969-ben hasított át a földi légkörön, és olyan csillagport tartalmazott, amely évmilliárdokkal idősebb, mint a Naprendszer. A Victoria állambeli Murchison város környékén gyűjtött preszoláris, vagyis a Nap keletkezése előtti meteoritdarabokba zárt negyven parányi porszem legidősebbike mintegy hétmilliárd éves, vagyis 2,5 milliárd évvel öregebb, mint a Nap, a Föld és a Naprendszer többi része – olvasható az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS friss számában.

A vizsgált, 2-30 mikrométer (a milliméter ezredrésze) méretű porszemek mindegyike ősibb, mint a Naprendszer, 60 százalékuk 4,6-4,9 milliárd éves, a legrégibb 10 százalék több mint 5,6 milliárd éves.

A tudósok szerint a porszemek olyanok, mintha a Naprendszer születése előtti időkapszulák volnának. Megfigyelték, hogy sokuk egy-egy adott időintervallumban helyezkedik el, így koreloszlásuk a Tejútrendszer csillagainak kialakulási üteméről szolgáltatott információt. Ennek alapján a robbanásszerű csillagszületések voltak a jellemzőbbek, nem az egyenletes, állandó üteműek.

©

„Annak ellenére, hogy majdnem húsz éve dolgozom a Murchison-meteoriton és a preszoláris porszemeken, még mindig elkápráztat, hogy egy kő által a galaxisunk történetét ismerhetjük meg” – magyarázta Philipp Heck, a chicagói Field Múzeum egyik kurátora, a kutatás vezetője.

Ez a por a csillagokból kibocsátott, az űrszelek által szállított anyagból keletkezik a csillagközi térben. A Naprendszer születése idején a por mindenbe – bolygókba és a Napba is – beépült, ám úgy tudják, hogy mostanáig csak az aszteroidákban és üstökösökben maradt fenn.

Az ausztráliai meteoritban úgy azonosították a parányi porszemeket, hogy széttörték a köveket, és kialakult pasztában – amelynek szerintük olyan szaga volt, mint a romlott mogyoróvajnak – elválasztották egymástól a komponenseket.

A tudósok kidolgoztak egy módszert, amivel meghatározható a csillagpor kora. Az űrben lebegő port nagy energiájú részecskét, úgynevezett kozmikus sugarak bombázzák. A sugarak a porszemek atomjait részekre – köztük szénre és héliumra – bontják. Ezek a töredékek idővel, egyenletes ütemben felhalmozódnak. Minél tovább volt a porszem kitéve a kozmikus sugaraknak, annál több töredék gyűlik benne össze.

A kutatók laboratóriumban megszámolták a töredékeket, így számították ki a csillagporszemek korát.

Korábban már találtak a Murchison-meteoritban egy preszoláris porszemet, ez nagyjából 5,5 milliárd éves volt, mostanáig ez számított a Földön talált legősibb szilárd anyagnak.

A legrégibb, Földön kialakult anyagot szintén Ausztráliában fedezték fel, a Jack Hills-i kő mintegy 4,4 milliárd éves, 100 millió évvel fiatalabb, mint a bolygó.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!