szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Két év és 100 000 munkaóra kellett ahhoz, hogy a muslica agyának nagyjából harmadát sikerüljön feltérképezni.

Kevés izgalmasabb kutatási terület van ma a tudományban az emberi agynál. Ma már tudjuk, hogy ha egy majomba ültetünk át egy gént belőle, az állat sokkal okosabbá válik, sőt, a technológiai fejlettségünk ma már ott tart, hogy képesek vagyunk laboratóriumi körülmények között emberi agyat növeszteni.

Mégis, hiába tanulmányozzák a tudósok most már hosszú évtizedek óta, összetettsége és bonyolult működése miatt még mindig olyan, mintha csak a felszínt kapargatnánk. Az agy feltérképezésére készített fejlesztések azonban segíthetnek előrébb lépni. Most épp a Google állt elő egy lenyűgöző eredménnyel, ami hosszú távon valóban nagy segítség lehet.

Az amerikai Janelia Research Campus és a Google tudósai egy olyan technológiát fejlesztettek ki, amely segítségével képesek voltak elkészíteni a világ eddigi legnagyobb felbontású és legrészletesebb 3D-s térképét az agyi aktivitásról. A felvétel egy muslica agyában található 25 ezer neuron (idegsejt) mintegy 20 millió szinapszisát ábrázolja. A szinapszis a Wikipédia meghatározása szerint az a sejtek közötti kapcsolódási pont, amelyen keresztül az ingerület egyikről a másikra átterjed.

A fent látható modell úttörő lehet a konnektomika (jelen esetben az agy szinapszisainak feltérképezése) szempontjából, ugyanakkor a tudósok magával a konnektomikával sem feltétlenül értenek egyet. Míg egy részük szerint az agy ilyen szintű feltérképezésével sikerülhet meghatározni, hogy bizonyos viselkedések az agy mely területéhez kapcsolódnak, addig az ellentábor szerint az idegsejtek feltérképezésére szánt erőforrást sokkal hasznosabb kutatásokra kellene fordítani – írja a The Verge.

Google

Ahhoz, hogy a muslica agyának egy részét így láthassuk, először 20 mikron (=0,02 milliméter) nagyságú szeletekre kellett felvágni. Ezeket utána egy elektronmikroszkóp segítsévégel tapogatták le, amelynek eredménye 50 billió 3D-pixel lett, amit egy algoritmus segítségével dolgoztak fel. Bár a program nélkül nem lehetett volna felépíteni a modellt, komoly emberi erőforrást is igénybe kellett venni, hogy minden a helyére kerüljön. A Google szerint a kutatók összesen két évet és 100 000 munkaórát fektettek a projektbe.

A mostani modell a muslica agyának nagyjából harmadát fedi le, ami jól mutatja, jelenleg milyen messzire állunk attól, hogy az emberi agyat teljes terjedelmében fel lehessen térképezni. A muslica agya ugyanis 100 000 neuront tartalmaz, míg az emberé durván 86 milliárdot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!