Továbbra is szokatlanul nagy ózonlyuk van az Északi-sark felett; mintegy 18 kilométeres magasságban az ózonréteg nagy része lebomlott – közölte az Európai Unió Copernicus megfigyelőszolgálata. A tudósok már március elején felhívták a figyelmet a régióban szokatlanul erős ózonlebomlásra. A Copernicus Légkörmonitorozó Szolgálat friss felvételei szerint
még mindig részben el van vékonyodva az ózonréteg.
A Déli-sarkvidék felett évtizedek óta megfigyelhető az ózonlyuk néhány hónapig az ottani tél után, amikor az ózon lebomlásához alkalmas feltételek fennállnak. Az, hogy szokatlan módon az északi féltekén is megjelent egy ehhez képest kisebb ózonlyuk, az idén a megszokottól eltérő légköri jelenségeknek, például a sztratoszféra szélsőségesen hideg hőmérsékleteinek tudható be.
A szakértők már korábban is megfigyeltek kisebb ózonlyukakat az Északi-sark felett, de ilyen nagy kiterjedésben még soha.
"Az ózonlyuk, melyet idén figyeltünk meg az Arktisz felett, kevesebb mint egymillió négyzetkilométeres kiterjedésű. Ez a Déli-sarkvidék felett lévőhöz képest kicsi, mivel az 3-4 hónapon keresztül 20-25 millió négyzetkilométeres is lehet" – mondta Diego Loyola, az Európai Űrügynökség (ESA) szakértője.
A tudósok úgy vélik, hogy az ózonlyuk hamarosan bezárul.
"A jóslatunk a sarkvidéki örvény hőmérsékleteinek emelkedésén alapul, azzal ugyanis lelassul az ózon lebomlása, végül teljesen leáll" – mondta Vincent-Henri Peuch, a Copernicus légkörmonitorozó részlegének igazgatója.
Az ózonréteg egy természetes gázréteg, mely a Földet a Nap ultraibolya-sugárzásától védi. Az ózonlyuk kialakulásának hátterében a tudósok szerint a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW) révén lebontják az ózont.
Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, ha ez nem így lenne, a tudósok szerint sokkal rosszabb lenne a helyzet. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei. A Déli-sark feletti ózonlyuk, amelynek 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
