Mit tud ez a láthatatlan ellenség? - A legfontosabb tisztázásra váró kérdések a koronavírusról
Újra elkapható a koronavírus? Kiken segít a vakcina, ha megjön? Van már hatásos gyógyszer? Agykárosodást okoz, és a szívet is támadja? A BCG-oltást kapott magyarok védettek? Állatokat is fertőz? Hazavihetem a vírust a cipőmön? Szálló porral is fertőz? Véd-e ellene a maszk? Ha beköszönt a nyár, könnyebb lesz? Vírusterjesztő-e az e-cigi párája? Szedhetünk-e ibuprofent? Millió kérdés merült fel az elmúlt hetekben a Covid-19 betegségről, megpróbálunk válaszolni a legfontosabbakra.
Aki már túlesett egy koronavírus-fertőzésen, elkaphatja-e újra a vírust?
Elképzelhető, de még tisztázásra vár.
Az egyik legnagyobb talány a Sars-CoV-2 vírusról, hogy milyen szintű immunitás alakul ki vele szemben azokban, akik egyszer már elkapták és kigyógyultak belőle. A járvánnyal leginkább sújtott területeken is az élet újrakezdésének egyik kulcseleme az, hogy a kigyógyult emberek minél előbb visszamehessenek dolgozni, abban a reményben, hogy ők már nem veszélyeztetettek.
Ezeket a terveket bizonytalaníthatja el, ha olyan esetekről hallunk, mint először a február végén Oszakában regisztrált japán nőé, akin hetekkel a gyógyulását követően újult ki a Covid-19 betegség. Hasonló, csoportos dél-koreai esetekről is érkeztek hírek az elmúlt hetekben. Az ezekről megjelent beszámolókban egyáltalán nem sikerült pontos választ adni a kérdésre, hogy mi okozhatta az újbóli megbetegedést. A szakemberek részéről az egyik teória az, hogy a vírussal korábban fertőzött, de már csak nagyon enyhe tüneteket produkáló betegeket úgy engedték ki a kórházból, hogy valójában még nem voltak teljesen felépülve. Ez alapján elképzelhető, hogy nem újrafertőződtek, hanem visszaesés következett be az állapotukban. Vannak, akik azt feltételezik, hogy ha el is kapható újra a vírus, a szervezet által adott azonnali immunválasz miatt az a megbetegedés már csak enyhébb lefolyású lesz.
Ami biztos, hogy nincs még megbízható kutatás arról, hogy a gyógyultak immunissá válnak-e a vírusra, ha pedig igen, akkor mennyi időre (ez utóbbi ráadásul értelemszerűen csak hosszabb távon derül ki biztosan). A magyar operatív törzsnél több mint egy hete erre is rákérdeztünk, akkor azt a választ kaptuk, hogy a napokban indul kutatás erre vonatkozóan a vírusfertőzésen már átesett betegeken.
Milyen gyógyszerekkel kezelik jelenleg a koronavírus-fertőzötteket és ezek mennyire hatásosak?
Az orvosok folyamatosan próbálják a különböző, más vírusos megbetegedésekre kifejlesztett gyógyszereket, hogy hátha javulást érhetnek el velük a fertőzött betegeken. Ilyen például a Tamiflu márkanéven is forgalmazott oseltamivir vagy a HIV/AIDS betegek esetében alkalmazott lopinavir/ritonavir. A Chicagói Egyetem gyógyszerészeti intézete szerint nem bizonyított, hogy bármelyik is használna.
A Tamiflut a közönséges influenzavírus ellen fejlesztették ki, és az a molekula, amihez a víruson kötődne, nem található meg a SARS-CoV-2-n. Ennek ellenére egyes egyedi esetekben úgy tűnik, sikereket is elértek.
A lopinavir-ritonavir kezelés hatékonyságára már végeztek randomizált, kontrollcsoportos vizsgálatokat, amik nem mutattak különbséget a vele kezelt és a nem kezelt betegek állapota között.
A klorokin, vagy hidroxi-klorokin-szulfát hatóanyagú maláriaellenes gyógyszerért maga Donald Trump kezdett lelkesedni, ám Anthony Fauci, az Egyesült Államok fő immunulógusa azt mondta: a szer hatásosságáról ugyan valóban szólnak beszámolók, de neki, mint tudósnak, bizonyíték kell arról, hogy egy gyógyszer hatékony a vírussal szemben. A klorokinnal és hidroxi-klorokinnal végzett klinikai kísérletek egyelőre csak esetleges módon zajlottak ahhoz, hogy bizonyosságot szerezzünk a hatékonyságukról - mondta. Ráadásul egyes szakvélemények szerint a klorokin+azitromicin kombináció alkalmazása szívritmuszavarokat okozhat.
Tényleg okoz agykárosodást is a koronavírus?
Még nem tudni biztosan.
Ritkán, de találkoztak az orvosok olyan esetekkel, amikor neurológiai tüneteket is megfigyeltek Covid-19 betegséggel diagnosztizált pácienseken. A New York Times által idézett neurológusok szerint egyeseknél bizonyos agyi funkciók súlyos károsodását tapasztalták. Egy 74 éves magas lázzal kórházba szállított floridai férfi például nem tudott válaszolni az orvosok kérdéseire, mert elvesztette beszédkészségét, miközben kezei és lábai is rángatóztak. A férfinek azonban a fertőzésen kívül más komoly egészségügyi problémája is volt: tüdőbetegség és Parkinson-kór.
Egy detroiti ötvenes nő esetében zavartságot tapasztaltak, csak a nevére emlékezett. Amikor agyi CT-t készítettek róla, kiderült, hogy agyának több részében is gyulladás alakult ki, és sejtpusztulás történt. Az orvosok egy ritka, de az influenza és más vírusfertőzések esetében is ismert, ritkán előforduló agyvelőgyulladásként azonosították a tüneteket. A lap által megkérdezett neurológus szerint ez arra utal, hogy a vírus, egyes ritka esetekben képes közvetlenül az agyban is elterjedni. A betegeket kezelő orvosok a világ számos táján számoltak be hasonló tünetekről: agyvérzés, agyvelőgyulladás-szerű betegség, vérrögök, extrém zsibbadás, tudatzavar, amik esetenként megelőzték a jóval ismertebb tüneteket, mint a láz vagy a köhögés. A Bresciai Egyetemen külön csapatot is létrehoztak azok ápolására, akiknél neurológiai panaszokat okozott a fertőzés. A neurológiai tünetek hátterét kutatók igyekeznek feltárni, de egyelőre nincsen biztos információ.
Neurológusok szerint egyelőre túl korai lenne határozott megállapításokat tenni ezen a téren, bár kínai kutatók más típusú koronavírusokat vizsgálva a közelmúltban találtak arra utaló bizonyítékokat, hogy azok nem feltétlenül csak a légzőszerveket támadják meg, hanem a központi idegrendszert is, és ebből arra következtettek, hogy ennek szerepe lehet a Covid-19 esetében előforduló légzési elégtelenségeknél is. A lapnak nyilatkozó kutatók szerint ugyanakkor egyelőre minden ezzel kapcsolatos megállapítás feltételezésnek tekintendő, mert nincs elég ismeretünk. “Lehet, hogy csak a vér alacsony oxigén és magas szén-dioxid-tartalma áll a háttérben, amit a légzési nehézségek okoznak.”
A szívet is támadja a vírus?
Az biztos, hogy vannak erre is utaló adatok.
Egy vuhani orvosok által publikált tanulmány szerint az általuk vizsgált 187 beteg 27,8 százalékának károsodott a szíve a koronavírus-fertőzés következtében. Voltak közöttük olyanok, akiknek már volt probléma a szívükkel, de voltak, akiknek nem. Kardiológusok szerint több forgatókönyv is lehetséges ennek magyarázatára: az egyik, hogy a szív küszködik, hogy az oxigénhiányos tüdő ellátására több vért pumpáljon. Lehet az is, hogy a vírus közvetlenül a szívsejteket támadja meg. Vagy lehetséges, hogy a szervezetünk a vírus elleni küzdelmében olyan immunsejteket mobilizál, amelyek a szívet támadják.
Az amerikai JAMA orvosi szakportálon megjelent szemle szerzője, Mohammad Madjid szerint az influenzás fertőzések során általában is többen halnak meg szívproblémák miatt, mint tüdőgyulladásban, mivel a vírusfertőzések megzavarhatják a szív véráramlását, és szívritmuszavart, szívelégtelenséget okozhatnak.
Ez tehát önmagában nem újdonság, az viszont igen, hogy a koronavírussal megfertőzöttek esetében ez gyakrabban fordul elő és olyanoknak a szíve is károsodást szenved, akiknek nincsenek alapvető szívproblémáik. A szakemberek szerint a szívkárosodás olyanoknál jelentkezhet, akik súlyosabb tünetekkel kerülnek kórházba. A koronavírus tehát alapvetően a tüdőt támadja, de a véráramban keringve más szerveket is megtámadhat - mondta Erin Michos, a Johns Hopkins orvosi egyetem kardiológusa.
Megvédhet-e minket az itthon kötelezően kapott tuberkolózis-oltás a vírus ellen?
Lehetséges volna, hogy Kelet-Európában nem azért látszik a nyugatinál kisebbnek a járvány, mert kevesebb tesztet végeznek el a hatóságok? És nem is azért, mert a Kínából már valószínűleg december óta kirajzó fertőzöttek sokkal kevésbé jöttek erre a vidékre, hanem inkább Rómát, Párizst, Madridot keresték fel? Hanem azért, mert a nálunk évtizedek óta kötelező tuberkolózis elleni oltás hatásos lehet a koronavírus ellen?
Teljesen természetes, ha a tudósvilág most azon dolgozik, hogy végigmenjen minden lehetséges hatóanyag-kombináción, amely ellenszere lehet a Sars-CoV-2 koronavírusnak. Amerikai kutatók álltak elő azzal az elmélettel, amely szerint a gyerekkorban kapott BCG oltás lehet a kulcsa az alacsonyabb halálozásnak, és erre kutatást akarnak alapozni. Ám ez azt is jelenti, hogy a BCG oltás koronavírus elleni hatásosságára egyelőre semmi bizonyíték nincs, csupán egy megfigyelés, amely szerint földrajzilag némileg egybevág a kötelező oltás és az alacsony fertőzöttség. Már csak azért is óvatosan kell bánni az elképzeléssel, mert a BCG oltás történetesen Kínában is kötelező már hetven éve.
Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológusa nemrég nyilatkozott is a témában, azt mondta, a BCG hatásosságára semmilyen tudományos magyarázat nincs, ráadásul épp a napokban jelent meg egy cikk a Nature Microbiology-ben, amely cáfolta a tuberkolózis elleni oltás hatásosságát. Maga a virológus pedig úgy hiszi, nincs hatása a mostani járványra a Magyarországon 1954 óta kötelező vakcinának.
A legjobb tehát, ha nem hiszünk ebben a teóriában.
Állatokat is fertőz?
Macskákban megtelepedhet.
A hétvégén New York Bronx negyedének állatkertje jelentette, hogy az egyik nagymacskájukon, a Nadia nevű 4 éves maláji tigrisen végzett koronavírus-teszt pozitív lett, ráadásul több más nagymacskán is a betegségre jellemző enyhe tüneteket észleltek: szárazon köhögött például három oroszlán is, de ettől eltekintve mind jól van.
Korábban több hír is szólt arról, hogy kutyákat és macskákat is megfertőzött a kórokozó. Hongkongban például kutyákban találták meg a vírust, de egyikük sem mutatott olyan az erős immunreakciót vagy légzőszervi tüneteket, mint az emberek. Kutatók azonban már vizsgálták a kérdést. Egy a biorxv.org-on lehozott előzetes tanulmány szerzői azt írják, hogy a SARS-CoV-2 vírus kutyák, sertések, tyúkok és kacsák szervezetében csak elenyésző mértékben tenyészik. Macskákban és menyétekben már inkább. A vírushordozó macskák például képesek voltak más macskákat is megfertőzni cseppfertőzés útján, de fizikailag egyik állat sem lett beteg. Az előzetes tanulmány - aminek megállapításait még nem igazolta vissza tudományos felülvizsgálat - ugyanakkor arra utal, hogy házi kedvenceink egyelőre nincsenek nagy kockázatnak kitéve.
Hazavihetem-e a vírust a ruházatommal, a nagybevásárlással, a kutyával?
Mivel ez egyáltalán nem kizárt, és jobb biztosra menni.
Először is idézzük vissza Müller Cecília országos tisztifőorvos tanácsait azoknak, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett személyekkel élnek egy háztartásban, ő azt mondja, hogy az utcáról hazatérve otthon lényegében zsilipelős technikát alkalmazva a lakás előtt, vagy annak előterében szabaduljunk meg azoktól a tárgyaktól, amiket kintről behoztunk, és a lakásban cseréljünk ruhát, zuhanyozzunk le, fertőtlenítsünk, mintha csak potenciális vírushordozók lennénk.
Ez a biztos módszer, de ettől persze még marad a kérdés, hogy mekkora a kockázata annak, hogy az öltözékünkkel hazahordjuk a vírust. Néhány felmerülő kérdésre az olasz egészségügyi intézet válaszolt a honlapján még március 23-án. Azt mindjárt az elején leszögezik, hogy pontos adataink máig nincsenek arra, hogy a vírus mennyi ideig marad életben a szabadban, vagy élelmiszereken, mondjuk egy vekni kenyéren. Mivel a vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, ezért mi mindenképpen mossunk kezet vásárlás előtt, kipakoláskor és ne érjünk szabad kézzel a friss áruhoz, és már amikor megvásároljuk, akkor is zacskót, vagy zsebkendőt használva ragadjuk meg a friss élelmiszereket, tehát zöldségeket, gyümölcsöket, pékárut.
Ahhoz, hogy a cipőnk talpán vigyük haza a vírust, alapvetően olyan helyre kellene lépnünk, ahol egy vírusfertőzött személy légzőszervi váladéka pihen. Ezután előbb a cipőtalpunkat, aztán az arcunkat összefogdosva vihetjük be magunknak a fertőzést. Ez így együtt elhanyagolható kockázatot jelent, de akkor vagyunk körültekintőek, ha a cipőt levesszük a lakásba belépéskor, majd kezet mosunk, a padlót pedig időről időre fertőtlenítőszeres felmosószerrel kezeljük. Ha a külvilágban járva betartottuk a megfelelő távolságot a többiektől, akkor elvileg kevés esélyt adunk annak, hogy a kabátunkra kerülő vírust hazavigyük, de azért hazatérve akasszuk csak fel a dzsekinket az előszobai fogasra, és ne a kanapéra, vagy az ebédlőasztalra pakoljuk le.
Arra még nincs bizonyíték, hogy egy család a sétáltatásból hazatért kutya lábára tapadt vírusos váladék nyomán fertőződött volna meg. Félő, hogy amikor naponta ezrek életét kell megmenteni, akkor nem is jut energia ilyen speciális kutatásokra. De mivel elméletileg ez sem kizárt, így semmi akadálya, hogy a sétáltatásból hazatérve a kutya lábait ugyanúgy szappanos vízzel átmossuk, mint ahogyan a kezünket is. Ártani nem árt.
Azt rendszeresen hangsúlyozzák a szakemberek, hogy létezhet olyan mennyiségű vírusszennyeződés, amely ugyan még nem pusztult el, de fertőzéshez már nem elegendő dózis. Hogy pontosan mennyi ez, azt még nem tudni. Marad tehát a józan ész, próbáljunk minél kevesebb esélyt adni ennek.
A végére viszont idézzük újra a magyar tisztifőorvost, ő ugyanis gyakran hangsúlyozza, hogy a koronavírus alapvetően sérülékeny, ha egyedül marad, gazdatest nélkül, akkor gyorsan kiszárad és meghal.
Szálló porral is fertőzhet a koronavírus?
Nem bizonyított, hogy ez okozza, de a szennyezett levegőjű térségekben magasabb a halálozási arány.
Az biztos, hogy azokon a helyeken, ahol magasabb a levegő szennyezőanyag-tartalma, nagyobbnak mutatkozott a betegek elhalálozásának kockázata, mint ott, ahol nem. Egy csapat harvardi kutató közel 3000 amerikai megye új koronavírusos megbetegedéseinek és haláleseteinek adatait vetette össze, és összefüggést találtak a halálesetek magasabb aránya, valamint a légszennyezettség között. Konkrétan azt találták, hogy ha egy köbméter levegő PM25 (2,5 mikron átmérőjű részecskék) tartalma egy mikrogrammal magasabb, abban az esetben 15 százalékkal magasabb a halálozási arány.
Korreláció tehát fennállhat, de közvetlen ok-okozati kapcsolatot még nem tártak fel, vagyis egyelőre nem világos, ez miért van így. Nem kizárt, hogy köze lehet hozzá annak, hogy a szennyezettebb levegőjű térségek lakosainak eleve rosszabb állapotban vannak a légzőszervei. Erre korábbi tanulmányok is utalnak, amiket a Levegő Munkacsoport szedett össze itt csokorba.
Ha elkészül a vakcina, az biztosan megóvja a 90 éves nagymamámat?
Ez bizony nem magától értetődő.
A világon számos kutatólaboratórium dolgozik most azon, hogy kifejlessze a koronavírus elleni oltóanyagot, vagy gyógyszert. Egyelőre nem tudhatjuk, hogy amelyik ezek közül forgalomba kerül, az idős, legyengült, más betegségekkel is küzdő szervezetnek beadva is hatásos lesz-e. Márpedig ez kulcsfontosságú kérdés, amely nagyban befolyásolja majd azt, hogy milyen feltételekkel indul újra az életünk. Ha nincs számukra is hatásos oltóanyag, akkor mindaddig veszélyben maradnak, amíg a sokat emlegetett nyájimmunitás ki nem alakul körülöttük, de az évekbe is beletelhet.
A kérdés már másokban is felmerült, a Scientific American nevű oldalnak márciusban nyilatkozó, a bostoni gyerekkórházban dolgozó orvoskutató, Ofer Levy az aggodalmait fogalmazta meg, hogy a most fejlesztett oltások vajon az idősek esetében is hatékonyak lesznek-e. Márpedig nem szabadna ezt a szempontot a figyelmen kívül hagyva fejleszteni őket - mondja. Tény, hogy a fiatalok számára kifejlesztett oltóanyag lassíthatja a vírus terjedését, de az idősek számára is hatékony vakcina mégiscsak közvetlenül életeket mentene. Vagyis - mondja a szakember - nem elegendő “normál” oltóanyagot fejleszteni, mert az egészséges felnőttek számára kifejlesztett vakcinák a későbbi életkorban már lehet, hogy nem hatékonyak.
A BBC kérdés-felelet összeállításában sem kerülgetik a forró kását, azt írják, szinte elkerülhetetlen, hogy az idős embereknél a vakcina kevésbé lesz hatásos, mint a fiatalabbaknál. Nem a vakcina hibája ez, hanem a korosabb immunrendszer már nem ad olyan hatékony immunválaszt. Ezt minden évben megtapasztaljuk az influenzajárvány idején.
Nem mindegy tehát, hogy az idős hozzátartozóinktól való távolságtartásra mennyi időre kell berendezkednünk. Ha olyan vakcina kerül forgalomba, amellyel inkább a fiatalabb, egészséges szervezetek immunizálhatók, akkor családi összejövetelt a nagypapával csak azután tervezhetünk, ha már minden családtag megkapta az oltást. És ez még messze nem jelenti azt, hogy vadidegenek közé is mehet.
A magyar operatív törzshöz egyébként többször is kérdést intéztünk arról, hogy vajon mennyire magától értetődő, hogy az annyira várt koronavírus vakcina majd pont azokon segít, akik most a legnagyobb veszélyben vannak: a 70-90 év közötti, krónikus betegségben szenvedőkön. Választ mindeddig nem kaptunk erre.
Mennyire véd ellene a maszk?
Nem tudni pontosan.
A WHO szerint egészséges embereknek nem szükséges maszkot viselniük, csak akkor, ha olyan embert kezelnek vagy kerülnek kapcsolatba, akik gyaníthatóan fertőzöttek.
A Lancet orvosi folyóiratban közzétett egyik tanulmány szerint a maszk fertőzéssel szembeni hatékony védőképessége nincs eléggé megtámogatva bizonyítékokkal.
Az sem biztos, hogy a maszkok fajtái (egyszerű sebészi vagy FFP) között jelentős különbség van hatékonyságban. Az viszont biztosnak tűnik, hogy a SARS-CoV-2 esetében egyelőre nem tudni arról, végeztek-e összehasonlító teszteket. Ebben a tanulmányban idéznek azonban egy influenzaszerű megbetegedésekkel kapcsolatos metaanalízises vizsgálatot, aminek során nem találtak statisztikai szempontból számottevő eltérést a két maszkfajta között a vírusfertőzés megelőzésében.
Fontos ellenérvként szokták emlegetni a maszkok szélesebb körben való elterjesztésével szemben, hogy maradjon elég védőfelszerelés azoknak, akik valóban fertőzött betegekkel foglalkoznak, vagy magasabb kockázatnak vannak kitéve. Ennek az egészen friss amerikai tanulmánynak a szerzői ugyanakkor arra jutottak, hogy az általános maszkhasználat - a további járványügyi intézkedésekkel, mint például a társadalmi távolságtartás, együtt - még akkor is hatékonyan akadályozza a járvány továbbterjedését, ha kevésbé profi maszkokról van szó.
A hvg.hu-nak nyilatkozó tüdőgyógyász is a maszkviselés mellett áll, de Várdi Katalin szerint ez csak akkor hatásos, ha betartunk pár fontos szabályt.
Évszakokhoz köthető, mint az influenza?
Nem valószínű.
Volt olyan tanulmány, amely arra talált adatokat, hogy a SARS-CoV-2 vírus bizonyos szélességi körökön és bizonyos éghajlati viszonyok - 5-11 Celsius fok hőmérséklet, és 47-79 százalékos páratartalom közepette - terjed a leginkább. Ebben legfőképp arra alapoztak, hogy az ettől délebbre fekvő területeken nem tapasztaltak jelentős járvány-kitöréseket. A tanulmány szerzője szerint az, hogy a jelentős fertőzési gócpontok meghatározott szélességi fokok, hőmérsékleti és páratartalmi értékek között alakultak ki, egybevág a légúti megbetegedéseket okozó vírusok viselkedésével.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyár eljövetelével a fertőzések is elmúlnak. Az új típusú koronavírus ugyanis erősen fertőzőképes, lévén az emberek többségében még nem alakult ki ellene immunitás. A vírus reprodukciós száma 2,5 körül alakul, vagyis két ember legalább ötnek adhatja tovább. Egy vírus terjedése akkor szűnik meg, amikot ez a szám egy alá esik, mint arról korábban Ferenci Tamás orvosbiológiai mérnök beszélt a hvg.hu-nak.
Ahhoz, hogy megszűnjön a járvány, többre lesz szükség, mint a nyári meleg eljövetelére - figyelmeztet egy harvardi professzor, aki szerint a környezeti feltételek a vírus terjedését befolyásoló tényezőknek csupán kis szeletét adják, nagy súllyal esik a latba az is, hogy mennyire fogékonyak rá az emberek. Az ismert szezonális vírusfertőzések esetében is előfordul, hogy szezonon kívül is okoznak megbetegedést.
Egy régóta velünk lévő vírusra már sokan immunisak, ezért akkor tud csak igazán terjedni, ha más tényezők - például hőmérséklet vagy páratartalom - a legoptimálisabbak a számára. Új vírusok esetében, mint a SARS-CoV-2, azonban nincs meg ez az immunitás, és bármikor képesek hatékonyan terjedni - ez amúgy régebb óta is jól ismert jellegzetessége a világjárványokat okozó vírusfertőzéseknek.
Koronavírus-terjesztő-e a cigaretta vagy e-cigaretta?
Nem bizonyított, de nem kizárt.
Bár egyelőre nem mérték meg, mennyi kórokozót ürít egy fertőzött személy egy ilyen eszköz használata közben, egyáltalán nem kizárt, hogy e-cigarettával is lehet terjeszteni a koronavírust. A HVG-nek Cselkó Zsuzsa, a megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosa két dologgal támsztotta alá a dolog kockázatosságát.
Egyrészt olyan vizsgálatra hivatkozik, amely szerint az e-cigaretta használatakor kifújt pára (aeroszol) a vírus koncentrációját is növeli a zárt térben, illetve mindez rárakódik a felületekre - ezt persze még nem koronavírussal vizsgálták. Azt viszont már a koronavírusról állapították meg, hogy akár három órán keresztül életképes marad a levegőben, és akár több napig egyes fém- vagy műanyag felületeken.
Másrészt amikor 2015-ben egy korábbi koronavírus körül vizsgálódtak, akkor a cigaretta nélküli sima lélegzés nyomán egy kórházi betegtől egy méter távolságra vett levegő- és felületmintákban is találtak vírust. Cselkó Zsuzsa ehhez hozzáfűzi, hogy az e-cigaretta használatakor kifújt párával a részecskék nagyobb löketet kaphatnak, mint az egyszerű kilégzésnél, így egy méternél messzebbre is juthatnak.
Vírusterjesztési szempontból érdemes figyelni a hagyományos cigarettára is. Annak szívásakor a kilélegzett füstben lévő részecskék száma magasabb, de azok kisebb méretűek; az e-cigaretta használatakor kilélegzett párában kevesebb részecske van, de azok nagyobbak. A nagyobb, nehezebb cseppek 1–2 méteren belül leülepszenek, a kisebb-könnyebb részecskék távolabb is eljutnak.
A szakértő tudomása szerint nem hasonlították még össze a hagyományos és az elektronikus cigarettáknak a fertőzésben játszott szerepét, ezért nem merné állítani, hogy egyik vagy másik kevésbé képes átadni a fertőzést.
Az a kérdés persze itt is fennáll, ami más, hasonló esetekben: pusztán attól, hogy mérhető a vírus jelenléte, elegendő-e mennyiségű található-e belőle a megfertőzéshez?
Az viszont biztos, hogy érdemes ilyenkor felhagyni a dohányzással, mert a hagyományos és az e-cigaretta is károsítja az immunrendszert, a légutakat és a tüdőszövetet, márpedig ez magára a dohányosra nézve hátrányos egy fertőző légúti betegségben. Ráadásul károsítják a tüdőnek azt a tisztítómechanizmusát, amely a kórokozók eltávolítását szolgálja.
Tényleg ront a beteg állapotán, ha ibuprofent szed?
Nem bizonyított.
Ezt a francia egészségügyi miniszter, Oliver Verán tweetelte ki még március közepén. Szerinte ezek a(z ibuprofen- vagy a cortizon-tartalmú) gyulladáscsökkentők hozzájárulhatnak a fertőzés súlyosbodásához. Helyette a paracetamol tartalmú gyógyszereket ajánlotta lázra.
Az Atlantic szerint Véran feltehetően a Lancetben közölt tanulmány alapján tette sokat idézett megjegyzését. Eszerint a tanulmány szerint a koronavírus a tüdőben található, ACE2 nevű molekulához kötődik, és az ibuprofen képes megnövelni ennek a molekulának a mennyiségét. A tanulmány azonban csak feltételezte ezt az összefüggést, nem előzte meg randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat.
A WHO sem segítette annyira a tisztánlátást. Előbb azt közölte, hogy nem ajánlja az ibuprofent, aztán egy nap múlva helyesbített, és már azt mondták, a jelenlegi információk alapján nem ellenzik az ibuprofen használatát. Azt is írták, hogy a Covid-19-betegeket kezelő orvosokkal konzultálva nincs tudomásuk arról, hogy az ibuprofennek - az ismerteken kívül - negatív mellékhatásai lennének a betegeknél. A brit egészségügyi hatóság szerint sincs bizonyíték arra, hogy rontana a helyzeten, de amíg többet nem lehet tudni, célszerű mást alkalmazni, hacsak az orvos másképp nem rendeli.
Borítóképünkön köztéri szoborra helyezett maszk az iráni Tabriz városában.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
