szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kanadai Saskatchewani Egyetem kutatói szerint a rovarevő barna denevér sejtjei hónapokon át fertőzöttek lehetnek a koronavírussal, az állat mégsem betegszik meg.

Az mostanra egyértelművé vált, hogy a koronavírus nem egy mesterségesen előállított kórokozó, és az állatok adták át az embernek. Az egyetlen vitás pont már csak az, hogy ez miként történt meg: egy vuhani laboratóriumból szabadult-e el, vagy közvetlenül fertőzte-e meg az embert.

Az Egészségügyi Világszervezet szóvivője szerint utóbbiról van szó, és valószínűleg a denevérek hordozták. Ha ez tényleg így van, akkor az egyik legérdekesebb kérdés, hogy vajon miért nem betegednek meg? A kanadai Saskatchewani Egyetem (USask) kutatói most erre találhatták meg a válszt.

A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmányukban azt írják, egyedi immunrendszerük révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a MERS koronavírust. "A denevérek nem szabadulnak meg a vírustól, de mégsem betegednek meg. Azt akartuk kideríteni, hogy a MERS vírus miért nem iktatja ki a denevérek immunválaszát, ahogy teszi azt az embereknél" – mondta Vikram Misra, az USask mikrobiológusa.

MTI / Kovács Tamás

A tanulmányukban a kutatók elsőként mutatták be, hogy egy rovarevő barna denevér sejtjei hónapokon át fertőzöttek lehetnek a MERS vírussal az állat szervezete és a kórokozó együttműködése révén.

"Ahelyett, hogy elpusztítaná a denevér sejtjeit, ahogy azt az emberi sejtekkel teszi, a MERS koronavírus hosszú távú kapcsolatba lép a gazdaszervezettel, amelyet a denevér egyedi immunrendszere tart fenn" – magyarázta Misra, megjegyezve, hogy a SARS-CoV-2 valószínűleg ugyanígy működik.

A szakember szerint eredményeik azt sugallják, hogy a denevéreket érő stressz, például a betegségek, a természetes élőhelyeik elvesztése, szerepet játszhat a koronavírus más fajokra való átterjedésében. Amikor a denevér immunrendszerét stresszhatás éri, az megbontja az immunrendszer és a vírus közötti finom egyensúlyt, lehetőséget adva a vírusnak a sokszorozódásra.

ARNE DEDERT / DPA / dpa Picture-Alliance

Következő lépésként a kutatócsoport azt fogja vizsgálni, hogy miként áll át "fertőző és sokszorozódó üzemmódra" a MERS vírus a tevefélék és az ember sejtjeiben. "Ez az információ kulcsfontosságú lehet a következő olyan denevéreredetű vírus előrejelzésében, amely világjárványt okozhat" – jegyezte meg Misra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!