A Facebook részvényesei között vannak, akik szerint el kellene halasztani az üzenetküldésnél a végpont-végpont közti titkosítás bevezetését, mert nem tudni, mennyi annak kockázata, hogy a megoldással bűnözők paradicsomává válik a platform.
A Facebook részvényeseinek – a koronavírus-járvány miatt online megtartott éves gyűlésen – arról kell szavazniuk, szeretnék-e, hogy a vállalat a hozzá tartozó üzenetküldő platformok mindegyikén bevezesse a végpont-végpont közti titkosítást. A BBC szerint bár a Facebook vezetése azt akarja, hogy a titkosítás alapértelmezett legyen a platformokon, reális esély mutatkozik arra, hogy a tulajdonosi taggyűlésen a résztvevők ennek ellenkezőjére szavazzanak. A döntés kötelezné a Facebookot, hogy elhalassza a felhasználói adatok, valamint a magánélet védelme érdekében végzendő fejlesztést.
A végpont-végpont közti titkosítás lényege abban rejlik, hogy egy harmadik fél nem tud belehallgatni a két felhasználó között zajló beszélgetésbe, mivel a titkosítás feloldásához szükséges kulcs a felhasználók eszközén található. |
A titkosítás bevezetését ellenző részvényesek azzal érvelnek, hogy az lehetetlenné tenné a gyermekeket célzó szexuális kizsákmányolások felderítését. Éppen ezért azt szeretnék, hogy a fejlesztést egyelőre halasszák el – legalább addig, amíg ki nem derül, mekkora a kockázat. Michael Passoff, a javaslatot támogató részvényesek érdekképviselete, a Proxy Impact alapítója szerint nem szabad hagyni, hogy a titkosítás a pedofilok malmára hajtsa a vizet.
2019-ben a technológiai cégek mintegy 70 millió videót és képet jelentettek a hatóságoknak, amelyeket a gyermekek szexuális kizsákmányolásáról készítettek. Ezek 85 százaléka a Faebooktól érkezett.
Ennek ellenére kicsi az esély rá, hogy a részvényesek blokkolni tudják a fejlesztést. A Facebook részvényeinek legnagyobb részét ugyanis Mark Zuckerberg, illetve néhány vezető birtokolja. Ennek köszönhető az is, hogy a 2019-es taggyűlésen nem sikerült elmozdítani őt a pozíciójából.
A titkosítás tervéről először 2019 márciusában beszélt Zuckerberg, pontos menetrendet viszont nem határozott meg a fejlesztésnek, így nem tudni, hogy a Messengert és az Instagram üzenetküldő funkcióját is érintő biztonsági változtatásra mikor kerülne sor. A szintén a Facebook portfóliójába tartozó WhatsAppon már jó ideje így, teljes titkosítás mellett zajlik a csevegés.
A BBC emlékeztet: korábban az Egyesült Államok, Ausztrália és az Egyesült Királyság kormányai is azt akarták, hogy legyen egy "hátsó bejárat", amin keresztül bárki üzenetváltásába bele lehetne hallgatni. A Facebook eddig ezt a kérést nem teljesítette.
A végpont-végpont közti titkosítás bevezetésével ugyanakkor nemcsak a gyermekek szexuális kizsákmányolását lenne nehezebb felderíteni, hanem bármilyen más bűncselekményt vagy a terroristák üzenetváltását is. A döntés nehéz.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
