szerző:
Aszódi Attila
Tetszett a cikk?

Visszatérni látszik az egészséges szintre a hazai áramfogyasztás – és ennek, úgy tűnik, nem a melegebb időjárás miatti klímaigény-növekedés az oka.

A magyar villamosenergia-fogyasztás visszatérni látszik járvány előtti önmagához: a 2020. július 27. – augusztus 2. közötti napok hazai áramfelhasználása 847,6 GWh volt, ami 3,5%-kal, vagyis 28,3 GWh-val magasabb, mint az előző év azonos hetének áramfogyasztása.

Érdekesség, hogy az elmúlt hét minden napján magasabb volt a fogyasztás, mint az előző év azonos hetének napjain (ld. az 1. ábrán), ami stabil áramigény-növekedésre utal.

A magyar villamosenergia-fogyasztás 2019. és 2020. év 30. hetén
©

Még érdekesebb folyamatot mutat be a 2. ábra, amin a 2020. év heteinek hazai áramfogyasztásának változását láthatjuk a 2019. év azonos heteihez viszonyítva. Amint az ábrán megfigyelhető, 19 hét, vagyis közel 5 hónap után a múlt hét volt az első, amikor a heti villamosenergia-igény meghaladta az előző év azonos időszakának áramigényét. Megjegyzendő, hogy ebben a 19 hétben 7 olyan hét volt, amikor a csökkenés meghaladta a 10%-ot, a legnagyobb heti csökkenés 14,5% volt. A 30. hét fogyasztása nem csak relatív skálán, hanem abszolút értékben is magasabb volt, mint az elmúlt 17 hét bármelyikének heti fogyasztása.

A magyar villamosenergia-rendszer heti fogyasztásának változása 2020 eddig eltelt heteiben a 2019. év azonos hetéhez viszonyítva
©

Logikusan merülhet fel a kérdés, hogy nem okozhatta-e a múlt heti változást a meleg időjárás miatt növekvő légkondicionálásigény-növekedés, de a helyzet az, hogy a múlt hét középhőmérséklete mindössze 1 °C-szal volt magasabb, mint az előző év azonos hetének középhőmérséklete, ami nem jelentős különbség, és a növekvő áramigény kb. 15-25%-áért lehet csak felelős. Nyilván szerepet játszik a mért adatokban, hogy az ország jelenleg nyaralási üzemmódban van, nagyon sokan szabadságukat töltik, és a hőség miatt nagy a légkondicionálás áramigénye, az is bizonyos, hogy több légkondicionáló működik, mint 2019-ben, ugyanakkor a háztetőre telepített napelemek száma is növekedett az elmúlt év óta, amit a MAVIR kimutatásai többségükben nem tudnak figyelembe venni.

Tehát a múlt heti áramigény-növekedés a gazdaság egészének szokásoshoz közeli működésére utal. Így összességében azt mondhatjuk, hogy az áramigény kilábalni látszik a járvány okozta válságból. Meglátjuk, mit mutatnak majd a következő hetek.

Prof. Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. 2003–2004-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Paksra kiküldött miniszteri biztosa, 2014–2019 között a Paksi Atomerőműért felelős kormánybiztos, majd államtitkár volt. Cikke eredetileg Láncreakció című szakmai blogjában jelent meg.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Elárvereznek jó pár Michel Jackson-ereklyét

Elárvereznek jó pár Michel Jackson-ereklyét

Egy új remény: Mivel kecsegtet a Vénusz friss szenzációja? Lehet ott élet?

Egy új remény: Mivel kecsegtet a Vénusz friss szenzációja? Lehet ott élet?

Közel félmillió euróért vásárol neoavantgárd festményeket a jegybank

Közel félmillió euróért vásárol neoavantgárd festményeket a jegybank