A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A magyar villamosenergia-fogyasztás visszatérni látszik járvány előtti önmagához: a 2020. július 27. – augusztus 2. közötti napok hazai áramfelhasználása 847,6 GWh volt, ami 3,5%-kal, vagyis 28,3 GWh-val magasabb, mint az előző év azonos hetének áramfogyasztása.
Érdekesség, hogy az elmúlt hét minden napján magasabb volt a fogyasztás, mint az előző év azonos hetének napjain (ld. az 1. ábrán), ami stabil áramigény-növekedésre utal.
A magyar villamosenergia-fogyasztás 2019. és 2020. év 30. hetén
MAVIR-adatok / Aszódi Attila, Biró Bence
Még érdekesebb folyamatot mutat be a 2. ábra, amin a 2020. év heteinek hazai áramfogyasztásának változását láthatjuk a 2019. év azonos heteihez viszonyítva. Amint az ábrán megfigyelhető, 19 hét, vagyis közel 5 hónap után a múlt hét volt az első, amikor a heti villamosenergia-igény meghaladta az előző év azonos időszakának áramigényét. Megjegyzendő, hogy ebben a 19 hétben 7 olyan hét volt, amikor a csökkenés meghaladta a 10%-ot, a legnagyobb heti csökkenés 14,5% volt. A 30. hét fogyasztása nem csak relatív skálán, hanem abszolút értékben is magasabb volt, mint az elmúlt 17 hét bármelyikének heti fogyasztása.
A magyar villamosenergia-rendszer heti fogyasztásának változása 2020 eddig eltelt heteiben a 2019. év azonos hetéhez viszonyítva
MAVIR-adatok / Aszódi Attila, Biró Bence
Logikusan merülhet fel a kérdés, hogy nem okozhatta-e a múlt heti változást a meleg időjárás miatt növekvő légkondicionálásigény-növekedés, de a helyzet az, hogy a múlt hét középhőmérséklete mindössze 1 °C-szal volt magasabb, mint az előző év azonos hetének középhőmérséklete, ami nem jelentős különbség, és a növekvő áramigény kb. 15-25%-áért lehet csak felelős. Nyilván szerepet játszik a mért adatokban, hogy az ország jelenleg nyaralási üzemmódban van, nagyon sokan szabadságukat töltik, és a hőség miatt nagy a légkondicionálás áramigénye, az is bizonyos, hogy több légkondicionáló működik, mint 2019-ben, ugyanakkor a háztetőre telepített napelemek száma is növekedett az elmúlt év óta, amit a MAVIR kimutatásai többségükben nem tudnak figyelembe venni.
Tehát a múlt heti áramigény-növekedés a gazdaság egészének szokásoshoz közeli működésére utal. Így összességében azt mondhatjuk, hogy az áramigény kilábalni látszik a járvány okozta válságból. Meglátjuk, mit mutatnak majd a következő hetek.
Prof. Dr. Aszódi Attila energetikai mérnök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára. 2003–2004-ben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Paksra kiküldött miniszteri biztosa, 2014–2019 között a Paksi Atomerőműért felelős kormánybiztos, majd államtitkár volt. Cikke eredetileg Láncreakció című szakmai blogjában jelent meg.
