Trump, Putyin és öt kínai bérgyilkos is megkapta az idei anti-Nobel-díjat
Az aligátort „héliumos hangon beszéltető” kutatócsoport és a nárcizmust szemöldök alapján azonosító pszichológusok is elnyerték idén a Nobel-díj paródiájaként is ismert IgNobel-díjak egyikét.
MTI/hvg.hu
Stephen Reber és kollégái az ismert partitrükköt – amikor héliumot belélegezve vicces hangon kezd beszélni az ember – azért végezték el aligátorokkal, hogy megtudják, miként kommunikál a hüllő. A kutatást komoly tudományos kritériumok alapján végezték, a díjat a téma komikus módszerével érdemelték ki.
Wikipedia
Az idei tíz „elismerést” csütörtökön adták át az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin szervezésében. Ha azonban a komikusan hangzó témákban kicsit mélyebbre ás az ember, láthatja, hogy a kutatásokat valójában létező problémák megoldására végezték, és komoly szakemberek által ellenőrzött tudományos lapokban publikálták őket.
Reber és társai például arra tettek kísérletet, hogy megmutassák, a krokodilfélék és más hüllők a hangadással a testméreteiket is nyilvánvalóvá tudják tenni – ahogy az emlősök és a madarak kiáltásai is alkalmasak erre.
„Ha nagyobb testű az állat, mélyebb a hangja, mert tágasabb a tér, amelyben a hangképző szervek vibrálnak. Nem tudtuk, hogy a hüllőknél is létezik-e ez a jelenség, a békáknál, kétéltűeknél például nincs ilyen” – magyarázta Stephen Reber.
A kísérletet úgy végezték, hogy az aligátort egy tartályba helyezték, amelyet vagy levegővel vagy helioxszal (hélium és oxigén keveréke) töltöttek fel. A hangszálak vibrálása egyik esetben sem változik, csak a hang, amelyet az állat kiad, mivel sebessége eltérő a különböző gázkeverékekben. Az elemzés megerősítette, hogy az aligátorok testmérete tényleg összefügg az általuk kiadott hangrezgéssel. „Azt azonban nem teszteltük, vajon a többi állat megérti-e a hangból, mekkora a hüllő teste” – tette hozzá a svéd Lundi Egyetem kutatója.
Az IgNobelt rendszerint a massachusettsi Cambridge-ben, a Harvard Egyetem Sanders Színházában adják át mókás rítusok közepette, például papírrepülőket repítenek szerteszét, a túl hosszú beszédekbe pedig egy kislány egy idő után belekiabálja, hogy unalmas. A világjárvány miatt azonban a 30. díjátadót online szervezték, de egyes hagyományokat megőriztek, jelen voltak többek között valódi Nobel-díjasok is.
Reberék az akusztikai IgNobelt vehették át, a pszichológiait a szemöldök alapján a nárcisztikus emberek azonosítását kidolgozó Miranda Giacomin és Nicholas Rule. A béke-IgNobelt India és Pakisztán kormányai érdemelte ki azzal, hogy titokban, az éjszaka közepén a diplomatáik becsengettek egymáshoz, majd elszaladtak, mielőtt bárki reagálni tudott volna.
A menedzsment kategóriában kiosztott IgNobelt öt kínai bérgyilkos kapta, akik a megbízójuktól kapott munkát egymásnak adták át nagyjából úgy, ahogy a vállalkozók osztják ki a munkát az alvállalkozóknak. Ők érthető okokból nem vettek részt a ceremónián.
YouTube / Improbable Research
A közgazdasági IgNobelt elnyerő Christopher Watkins és munkatársai igyekeztek mennyiségi összefüggést találni az országok nemzeti jövedelmi különbségei és a csókolózás átlagos mennyisége között.
Metin Eren és kutatótársai azért részesültek az anyagtudományok IgNobel-díjában, mert megmutatták, hogy nem használhatók jól a fagyasztott emberi ürülékből fabrikált kések. A fizikai elismerést Ivan Makszimov és Andrij Pototskij kapta azért, mert megvizsgálták, mi történik a földigiliszta alakjával, ha magas frekvencián rezegtetik.
Richard Vatter mint entomológus kapott elismerést, miután bebizonyította, sok entomológus fél a pókoktól, amelyek valójában nem is rovarok.
Az ünnepségen kihirdették az orvostudományok oktatásáért járó IgNobelt is, amit ezúttal megosztva kapott meg:
Jair Bolsonaro brazil elnök,
Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke,
Narendra Modi, India miniszterelnöke,
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök,
Alexander Lukashenko fehérorosz elnök,
Donald Trump amerikai elnök,
Recep Tayyip Erdogan török elnök,
Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint
Gurbanguly Berdimuhamedow türkmén elnök,
akik közösen bizonyították be a koronavírus-járvány során, hogy a politikusoknak sokkal nagyobb ráhatásuk van az életre és a halálra, mint az orvosoknak és a kutatóknak.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.