Elkészült az új anyag, hatszor gyorsabban bontja le a műanyagot

A műanyagfaló PETáz enzimet használva olyan anyagot alkottak brit szakemberek, amely a korábbiaknál is gyorsabban tünteti el a plasztikot. Ahhoz viszont még mindig túl lassú, hogy a laboratóriumon kívül is bevessék.

  • MTI MTI
Elkészült az új anyag, hatszor gyorsabban bontja le a műanyagot

Olyan "szuperenzimet" hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett anyagnál hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot. A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz nevű műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet a polietilén-tereftalát (PET), vagyis az egyszer használatos ivópalackok, a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag újrahasznosítására. A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire bontani ezeket. A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet. "Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog" – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor "még mindig túl lassú" ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen.

Létező PET-termékeket azonban már újra lehetne vele hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le.

A műanyagszennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, elérve az évi 29 millió tonnát. A szervezet szerint nem létezik "egyetlen megoldás" a problémára, ám egy "átfogó újrahasznosítási stratégiával" akár 31-45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyagszennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.