szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Új ásványt fedeztek fel egy holdmeteoritban európai kutatók. A donwilhelmsit névre keresztelt ásvány felfedezése a Hold keletkezéstörténetének kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok megismerése szempontjából kiemelt jelentőségű.

Az ásványt az Oued Awlitis 001 nevű meteorit töredékében találták, amelyet a Bécsi Természettudományi Múzeum (NHM) vásárolt meg 2015-ben. Az újdonság az, hogy most sikerült azonosítani – olvasható az American Mineralogist című tudományos lapban megjelent tanulmányban.

Ha meteoritok vagy aszteroidák csapódnak be a Holdon, kőzettöredékek repülhetnek ki a Föld kísérőjének felszínéről a világűrbe. Ezek közül néhány később holdmeteoritként a Földön landolhat. A becsapódásoknál szélsőségesen magas hőmérséklet és hatalmas nyomás keletkezik, melynek hatására a holdkőzet mikroszkopikus kis részei megolvadhatnak. Ezek az apró olvadt zónák érdekelték a kráterekkel és becsapódási hatásokkal foglalkozó nördlingeni kutatóintézet szakértője, Jörg Fritz vezette kutatócsoportot.

Ilyenkor ugyanis a másodperc tört része alatt olyan körülmények keletkeznek, amelyek a Föld belsejében uralkodnak. Eközben olyan ásványok jönnek létre, amelyek egyébként elérhetetlenül rejtőznek a Föld mélyében.

Ilyen például a wadsleyit, a ringwoodit vagy a bridgmanit. Ezek alkotják a földköpeny nagy részét. Először magasnyomású kísérletek során állították elő őket, csak később bukkantak rájuk természetes formájukban meteoritokban.

A donwilhelmsit kalcium-, szilícium- és oxigénatomokból áll. Egy nemzetközi konzorcium kutatói az új ásványt optikai és elektronoptikai módszerekkel fedezték fel, részletesen leírták és nagy pontossággal sikeresen meghatározták a kristályszerkezetét.

Az új ásványt Don E. Wilhelms amerikai holdkutatóról nevezték el, aki az Apollo-missziókon dolgozva az első kőzeteket hozta le a Földre a Holdról.

A donwilhelmsitre az Oued Awlitis 001 nevű holdmeteorit olvadt zónájában bukkantak. A meteoritot 2014-ben a Nyugat-Szaharában találták, összetétele hasonlatos a Föld kontinenseiben megtalálható kőzetekéhez. Az erózió azonban ezeket a kontinenseket folyamatosan koptatja. Az üledék a szél és a folyók munkája nyomán az óceánokba kerül és lemerül a tengerfenékre. A lemeztektonikai folyamatok pedig a vastag óceáni kéreggel együtt lehúzzák őket a földköpeny mélyébe.

A 460-700 kilométeres mélységtől kezdve az ásványok a magas nyomás és hőmérséklet hatására ebben a régióban sűrűbbé válnak. Ez történt a donwilhelmsit ásvánnyal is.

A kutatást vezető Ludovic Ferriere, az NHM meteoritgyűjteményének kurátora 2015-ben közösségi gyűjtést indított az Oued Awlitis 001 megvásárlására. "A szponzorok támogatása nélkül ez a felfedezés sohasem történhetett volna meg" – hangsúlyozta Ferriére. A meteorit egy 31 grammos darabja az NMH-ban látható.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály

Kereken 500 lóerős az új Brabus Mercedes S-osztály

Brazíliában már 360 ezer halottja van a járványnak

Brazíliában már 360 ezer halottja van a járványnak

Hernádi Zsolt: A fékek és ellensúlyok kikényszerítésével fog működni a Mol és az állam alapítványa

Hernádi Zsolt: A fékek és ellensúlyok kikényszerítésével fog működni a Mol és az állam alapítványa