A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vizsgálata szerint az 5G-hálózatok nem jelentenek veszélyt az emberre, ám bizonyos magasabb frekvenciák egészségügyi hatásairól még nem tudunk eleget – olvasható az akadémia legfrissebb, november 24-én, kedden megjelent összefoglalójában. A tájékoztatót azután tették közzé, hogy az MTA egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, amely a tudomány eszközeivel vizsgálja, van-e alapja az 5G miatti félelmeknek. Az MTA szerint minderre azért van szükség, mert
"a napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások viszont eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak”.
Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője azt mondta: az 5G hálózatok most bevezetendő alacsonyabb frekvenciáit (a 3,6 GHz alattiakat) már jó ideje használjuk a 2G–4G rendszerekben, valamint a wifi-s kapcsolatokban. Bár ez a hatás évek óta ér bennünket, nincs olyan bizonyíték, amely az egészségkárosító hatásokat alátámasztaná. Sáfrány szerint ezért az 5G-rendszerek első hullámától sem számíthatunk másra ezen a téren.
Ezzel szemben a később bevezetni tervezett, 26 GHz körüli magasabb frekvenciákról még nem tudunk eleget. Ezt az álláspontot erősíti a holland parlament által felkért Holland Egészségügyi Tanács állásfoglalása is, mely a megfelelő vizsgálatok lezárultáig nem javasolja e frekvenciák használatát – olvasható az MTA közleményében. A testület szerint noha ezek a magas frekvenciás elektromágneses sugárzások mindössze néhány milliméteren képesek behatolni az emberi testbe,
fontos volna vizsgálni az úgynevezett szomszédsági hatást is, melynek során a károsodott sejtek állapota különféle jelzéseik révén kihatással lehet a szomszédjaikra, sőt, a szervezet távolabbi sejtjeire is.
Thuróczy György, az (NNK) osztályvezetője arról beszélt, hogy a minket érő és testünkben elnyelődő sugárzás – származzon 2G–4G vagy éppen 5G-s hálózatból – nagyobb (sokszor nagyságrendendekkel nagyobb) része nem adótornyokból, hanem saját telefonkészülékeinkből származik. A minket ért terhelést viszont jelentős mértékben csökkenthetjük, ha kihangosítóval vagy fülhallgatóval telefonálunk.
[Hét éven át vizsgálódtak, az eredmény megnyugtató: az 5G nem veszélyes az emberre]
Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetője szerint biológusokkal együttműködve vizsgálják a különféle elektromágneses sugárforrás-elrendezések biológiai mintákra gyakorolt hatását, és ha valahol túlzottan magas térerősség lép fel, azt azonnal látják. Megosztotta azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összesen több mint 70 telepített és mobil mérőállomással monitorozza a minket körülvevő elektromágneses sugárzást,
és amennyiben ez valahol az átlépné az egészségügyi határértéket, gyorsan intézkednek.
Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem transzlációs kutatóközpontjának vezetője megerősítette, hogy az elektromágneses sugárzás valóban jelentős mértékben elnyelődik az agyszövetben, és egyes vizsgálatokban az agyi idegsejtek kapcsolatainak megváltozását is ki tudták mutatni – az agy magatartásban is megjelenő működésére gyakorolt hatás azonban kevésbé kimutatható. Hernádi saját kutatócsoportjának eredményei alapján arról is szólt, hogy 3 és 4G-s sugárzás nincs hatással a kognitív képességekre, de az éber agy hullámtevékenységére már igen. Ezek alapján az 5G-s vizsgálatokat is kiemelten fontosnak tartja.
A teljes előadást az alábbi videóban lehet visszanézni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
