Alig egy hónappal ezelőtt a líbiai Derna városában élő egyik műkereskedő egy igen szokatlan hirdetést tett közzé a Facebookon. Egy olyan grékó-román szobrot kínált eladásra, ami pont úgy néz ki, mint minek múzeumban lenne a helye. Nem véletlenül, a műtárgy ugyanis valóban egy múzeumból származik – amit mostanra már kifosztottak.

A kereskedő több fényképet is készített a szoborról, amit különböző zárt Facebook-csoportokban kínált eladásra. Ezt elvileg nem tehetné meg, a közösségi oldal ugyanis június óta tiltja a műtárgyak kereskedelmét a platformon, ám mivel az ilyen bejegyzések zöme arab nyelven íródik, a cégnek se eszköze, se kapacitása nincs arra, hogy ezeket levadássza. A The Verge szerint ennek is köszönhető, hogy virágzik a feketekereskedelem a Facebookon.

A magazin által idézett szakértő szerint a probléma azzal kezdődik, hogy ha a Facebook talál is egy olyan csoportot, amiben műtárgyakat árulnak, egyszerűen törli azt. Mindez azonban hiba, így ugyanis a lopott műtárgyra szakosodott szakemberek nem tudják azt rendesen tanulmányozni. Katie Paul, a lopott műtárgyakat és azok kereskedelmét megfigyelő Athar Project társelnöke úgy érvel, ez azért különösen nagy gond, mert ez egyúttal a háborús bűnök egyértelmű bizonyítékait tüntetni el.

Igaz, nem is először tesz hasonló lépést a közösségi oldal: a cég azonnal törli a platformról például egy gyilkosság fotóját. Ez persze egyfelől helyes, másfelől viszont rendkívüli módon megnehezíti azoknak a dolgát, akik az emberi jogok megsértésének eseteit nyomoznák ki. "A Facebook létrehozott egy problémát, és ahelyett, hogy javítana a helyzeten, csak még rosszabbá teszi azt" – véli Katie.

Ezekben az esetekben ugyanis már nem egyszerű műtárgylopásokról van szó. A helyzet különösen súlyos azokon a területeken, ahol jelenleg is zajlanak a harcok. Az ilyen területekről műtárgyakat lopni háborús bűncselekmények számít. 2014 óta ezek jórészt az olyan terrorszervezeteket juttatják bevételekhez, mint például az Iszlám Állam. Ennek melegágya, hogy a Közel-Keleten rengeteg műtárgy található, amelyek kereskedelme nem olyan szigorúan ellenőrzött, mint a kábítószereké vagy a fegyvereké.

A fent látható szobrot áruló illető 5-18 ezer főt számláló csoportokban tette közzé a bejegyzését. Ezekben a tagok egymásnak adnak tippeket ahhoz, hogy honnan lehetne megszerezni a régiségeket. Az Athar egyébként jelen pillanatban 130 ilyen csoportot tart megfigyelés alatt.

A The Verge beszámolója szerint az egyik szíriai Facebook-csoportban, amelynek 340 ezer tagja van, egy olyan bejegyzés jelent meg, amelyben lopott mozaiklapokat árulnak. Bár volt, aki szerint ez helytelen, mások épp ezt a véleményt nevették ki.

Samuel Hardy, a római Norvég Intézet kutatója szintén károsnak tartja a Facebook törlős módszerét. Mint mondta, ezzel nemcsak szem elől tévesztik a műtárgyat, de azt is megnehezíti, hogy megakadályozzák, hogy az abból származó pénz eljusson az adott terrorszervezethez.

A Facebook egyelőre nem kommentálta a kutatók állításait.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.