Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) és a Müncheni Helmholtz Központ (HZM) közös tanulmánya kedden az amerikai tudományos akadémia lapjában, a PNAS-ban jelent meg.
A szakemberek szerint olyan helyeken, ahol nem voltak érvényben a SARS-CoV-2, vagyis az új típusú koronavírus terjedésének megfékezését szolgáló járványügyi lezárások, átlagosan 4 százalékkal nőtt a fertőzési ráta, ha a levegőben lévő pollenek száma köbméterenként 100-zal nőtt. Egyes németországi városokban a vizsgált időszakban olykor akár az 500-at is elérte a köbméterenkénti pollenszám, miközben a fertőzöttség 20 százalékkal emelkedett.
A kutatók azzal magyarázzák az összefüggést, hogy
amikor pollenek szállnak a levegőben, a szervezet legyengülve reagál a légutak vírusaira. Ilyenkor a szervezet például kevesebbet termel az antivirális hatású interferon fehérjékből.
A napi fertőzési ráták egyenes arányban álltak azzal, hogy voltak-e lezárások vagy sem a pollenszennyezett országokban. Ha a vizsgált területeken korlátozások voltak érvényben, akkor hasonló pollenszint mellett a napi fertőzések száma átlagban fele akkora volt, mint ott, ahol nem voltak korlátozások.
A müncheni kutatók öt kontinens 31 országának 130 régiójában vetették össze a levegő pollenszennyezettsége és a koronavírus-fertőzöttség adatait, kiszűrve a demográfiai tényezők, a környezeti feltételek, köztük a hőmérséklet, a páratartalom, a népsűrűség és a korlátozások szigorának hatását.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
