Donald Trump: Lebombázott az USA három iráni atomlétesítményt
Az amerikai elnök békekötésre szólította fel a teheráni vezetést, ellenkező esetben sokkal nagyobb támadást helyezett kilátásba.
Itt az érintett elismerte az aláírás tényét, és azt mondja: ő senkinek nem ártott, és semmilyen jelentést nem adott – ez nem cáfolható a mostani levéltári tudásunk szerint”
– mondta a Válasz Online-nak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója Karikó Katalinról.
Az mRNS-technológiával dolgozó vakcinák kifejlesztésében kulcsszerepet játszó magyar tudósról szombaton terjedt el a hír egy nyilvánosságra került fotó alapján, hogy a szocialista kémelhárítás a hetvenes években beszervezte őt, a III./II.-es osztály beosztottja volt, titkos megbízott minősítéssel, hazafias alapon, “Lengyel Zsolt” álnéven.
Karikó az ügyben közleményt adott ki, melyben úgy reagált az ügynökvádra, hogy “tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak”. A reagálásában Karikó ugyanakkor azt is írta, hogy semmilyen írásos jelentést nem adott, és nem ártott senkinek.
A Válasz Online-nak nyilatkozó levéltári főigazgató, Cseh Gergő Bendegúz szerint amit nyilvánosságra hoztak, az egy hatos karton. “Ez a fajta irattári segédlet szolgált arra, hogy a volt III-as főcsoportfőnökség különböző szerveivel együttműködő hálózati személyeket nyilvántartsa”. Cseh Gergő Bendegúz szerint a kartonon általában szerepelt az úgynevezett munkadosszié száma is, de Karikó esetében nincs ilyen. “Az állambiztonsági szervek ebben gyűjtötték össze az adott ügynök kézzel vagy géppel írt jelentéseit, és ennek számát felírták a kartonra. Ezen a kartonon nem látható, nem olvasható a munkadosszié száma. A levéltárban sincs nyoma a munkadosszié számának”.
A főigazgató úgy folytatja, hogy “jelenlegi tudásunk szerint egyáltalán nincs munkadossziéja Karikó Katalinnak”, így
semmilyen levéltári bizonyíték nincs, ami ellene mondana Karikó Katalin kijelentésének, ami cáfolná azt”.
Cseh Gergő Bendegúz szerint általánosságban egy kutatóintézet ambiciózus fiatal tudományos munkatársai fontos célszemélyei voltak az állambiztonságnak, mert sok emberrel érintkeztek, hazai és nemzetközi kapcsolatokkal, befolyással rendelkeztek a maguk szakmájában. “Sok oka lehetett annak, hogy Karikó Katalin bekerülhetett egy célszemélyi körbe”. De szerinte a források hiánya arra utal, hogy tényleg nem végzett tevékenységet.
Voltak persze iratmegsemmisítések, léteznek máig nem kutatható, kiemelt ügyek, de azok az információk, amelyeknek jelenleg a birtokában vagyunk, arra engednek következtetni, hogy a Karikó Katalin által elmondottak fedik a valóságot”.
